Magyar Péter: A magyar lakosság jelentős része tisztában van azzal, hogy ez az időszak kulcsfontosságú, és most van itt az ideje a cselekvésnek. | szmo.hu

A postás, akárcsak a múltban, hangosan bekiabál a házak előtt, ahol levelek várják gazdájukat. Közben a szél három betonoszlopot is ledöntött, így türelmesen kellett várni a speciális járművek érkezésére, hogy helyreállíthassák a rendet, és megkötözhessen a friss beton. A polgármester úgy véli, hogy minden eseménynek van tanulsága, amit érdemes figyelembe venni.

"Ha van áram, minden lehetséges" – így hirdették a kilencvenes években. De mi történik, amikor az áram eltűnik? A pomázi Erkel Ferenc, Liszt Ferenc és Kodály Zoltán utcában hétfőn szünetelt a villany, és csütörtök délutánig nem tért vissza.

Az utcák csendje szinte tapintható, ahogy az egy kertvárosban illik. Ha nem tudnám, hogy már harmadik napja tart ez a helyzet, fel sem tűnne a dolog. Szülők kézen fogva sétáltatják gyermekeiket, míg nyugdíjasok a házak előtt ülve beszélgetnek és nevetgélnek. A szomszédságban valaki éppen az autóját szereli a bejárat előtt. A légkör nyugodt, szinte idilli. Azonban, ha szóba kerül az áramszünet, az emberek arca megváltozik; már nagyon várják, hogy véget érjen ez a nomád életmód, és visszatérjen a megszokott rend.

Kicsit kételkedem abban, hogy több mint 72 óra elteltével mi maradhat a hűtőkben. Az a pár centi hőszigetelés nem hiszem, hogy csodákra képes, de nem szeretném elrontani a beszélgetést a társaim számára.

Egy nyugdíjas nő mesél a viharról: az utcában is fákat csavart ki, a szomszédja most is darabolja az udvarán, szerencsére az épületekben nem esett kár. Előkerültek a gyertyák, és várnak, más nem is tudnak csinálni. Két férfi a garázsuk előtt szerel egy Skodát. Éppen a vége felé járnak. Megkérdem, hogyan tudnak dolgozni áram nélkül? Kiderül, hogy akkumulátoros szerszámaik vannak, szerencsére a lámpa is akkuval megy, és fel is volt töltve. Amúgy a szerelésnek lassan a végére érnek, kell az autó, az idősebb férfi azzal jár dolgozni. Ott tudja tölteni a telefonját.

A postás, akinek a csengője már régóta megadta magát, hangosan belekiált a házakba – meséli nevetgélve, miközben könyökig olajos a keze. Kérdezem tőle, hogy hogyan tud így megfürdeni, mielőtt elindulna a munkába. Azt mondja, hogy még van egy kevés meleg víz a bojlerban, és takarékoskodnak vele, de ha ez elfogy, akkor marad neki a hideg víz.

Egy kicsit arrébb, egy másik garázs előtt egy fiatal nő éppen takarít. Odalépek hozzá, és beszélgetésbe elegyedünk. Kiderül, hogy a 13 éves lánya táborozik, így az otthoni kalandokból most kimarad. Az áramszünet kapcsán viszont meglepően romantikus emlékekről mesél, olyan pillanatokról, amikor a sötétségben fáklyával világították meg az estéket, és a családi kötelékek még szorosabbra fűződtek.

**Cím: A Vörös Rózsák Estéje** *Színpad: Egy hangulatos, otthonos nappali, az ablak mögött a naplemente fényei játszanak. A színpad bal oldalán egy kényelmes kanapé, a jobb oldalon egy asztal, rajta gyertyák és egy üveg bor. A háttérben halk zene szól. Az ajtó halkan kinyílik.* **(A férj lép be a színpadra, kezében egy hatalmas csokor vörös rózsával. Mosolygós arccal néz körbe, majd felesége felé fordul.)** **Férj:** (lelkesen) De íme, itt jő! A legszebb pillanatoknak elérkezett az ideje! **(A feleség meglepetten felpattan a kanapéról, a szeme csillog a boldogságtól. Odasiet a férjhez.)** **Feleség:** (nevetve) Jaj, de szépek! Csak nem a romantikus vacsorák hatására hoztad őket? **Férj:** (mosolyogva) Ó, dehogy! Még ha ezek az esték inspiráltak is, valójában úgy érzem, hogy nekem van a legcsodálatosabb feleségem, akit bármikor megajándékozhatok! **(Átadja a rózsákat, és egymás karjaiba borulnak. A zene halkul, a fények lágyabbá válnak.)** **Feleség:** (szívből) Köszönöm, életem! De hát te most egy kis szabit vettél ki, nem kell izgulnod a munka miatt! **Férj:** (kacagva) Igen, éppen ezért jöttem, hogy veled tölthessem ezt a csodás estét. A home office most nem zavarhat meg minket! **(A férj megfogja a feleség kezét, és együtt néznek a naplementébe, a háttérben a gyertyák lángja táncolni kezd.)** **Férj:** (suttogva) Ma csak mi vagyunk, és a rózsák... **(A színpadon a zene egyre lágyabbá válik, a fények pedig egyre inkább elhalványulnak, míg a pár a rózsákkal a kezükben boldogan néz egymás szemébe.)** *Vége.*

A garázsok előtt ott áll egy kisebb aggregátor, valaki innen próbálja megoldani az áramellátását, nyilván nem túl bőséges keretek között. Amikor megpróbálom lefényképezni a készüléket, az emeletről valaki rám kiabál, hogy nincs jogom ehhez. Hiába próbálom elmagyarázni, hogy nem tolvaj vagyok, hanem újságíró, a kiabáló nem hajlik a meggyőzésre.

Egy idős asszony szívélyessége igazán megnyugtató. Az áramszünet számára nem csupán a hűtőszekrény problémáit jelenti, hanem leginkább a tévé hiányát, amely nélkül úgy érzi, hogy a világ egy kicsit szürkébbé válik. Sajnos, úgy tűnik, hogy ez a helyzet nem fog hamarosan megoldódni.

Az áram már-már úton van vissza, talán nemsokára újra világítani fog a lakásunk. Viszont a leszakadt kommunikációs kábelek helyreállítása még várat magára, hiszen az nem az áramszolgáltató felelőssége.

Pomáz polgármesterével, Leidinger István azt mondja, hogy összesen kilenc helyen volt áramkimaradás a településen, egy 20 kilovoltos vezeték szakadása miatt. Ezekből mára már csak a zeneszerzőkről elnevezett utcák maradtak. Ott ugyanis két villanyoszlopot is kidöntött a szél, tehát a helyi vezeték is elszakadt. És itt jön a nagy gond: a villanyoszlop visszahelyezésekor betonozásra is szükség van.

Megfelelő adalékokkal ezen lehet valamennyit gyorsítani. Végül szárazbetonnal és megfelelő eljárással sikerült ezt pár napra rövidíteni. Ha sikerül az oszlopot körbebetonozni, és az stabil lesz, akkor lehet szó arról, hogy a vezetékekkel biztonságosan megterheljék az oszlopot. Ezt eldönteni, hogy mikor lehetséges, a szakemberek dolga.

Mik is azok a tanulságok, amelyeket levonhatunk?

"A 112-es segélyhívó rendszer gyakorlatilag működésképtelenné vált, így telefonon segítséget kérni lehetetlenné vált. A telekommunikációs infrastruktúra teljesen leállt, ami különösen aggasztó volt hétfőn, 15 és 19 óra között, amikor bárkinek, aki mentőt szeretett volna hívni, vagy akinek a házát villámcsapás érte, nem volt lehetősége segítséget kapni" - nyilatkozta a polgármester. Ráadásul megjegyezte, hogy a tűzoltóság kommunikációs rendszere is összeomlott, és az EDR-rendszer, amelyet használnak, szintén nem működött.

Egy fontos tanulság, hogy a gallyazási munkálatokat akkor is el kell végezni, ha a lakosság tiltakozik ellene. Nem engedhetjük meg, hogy a fák veszélyeztessék a távvezetékek biztonságát. Léteznek jogszabályok és előírások, amelyek meghatározzák, mekkora védőtávolságot kell fenntartani az egyes vezetékek körül, ahova fát ültetni nem szabad, hogy a szolgáltatás zavartalanul működhessen. Ha ezt a távolságot nem tartják be, akkor sajnos olyan helyzetek alakulhatnak ki, mint amilyenek most is bekövetkeztek.

Arra a kérdésemre, hogy lesz-e erre pénz, a polgármester annyit tudott mondani, hogy "jó kérdés".

A polgármester hangsúlyozta, hogy a helyi lakosságnak is fontos szerepe van: kerüljék el, hogy villamos vezetékek alá fákat ültessenek, mivel ez komoly problémákhoz vezethet.

Feltettem a kérdést is, hogy a történtek után terveznek-e egy megbeszélést a település vezetőivel és a katasztrófavédelemmel, ahol áttekintenék az eseményeket és megosztanák a tapasztalataikat. A polgármester erre egy őszinte vallomással reagált.

"Előző életemben tűzoltóparancsnok voltam, és minden olyan nagyobb esemény után, ami hozott tanulságokat, én mindig készítettem egy összefoglaló jelentést javaslatokkal, hogy mit kellene átgondolni. Ugyanezt fogom csinálni, és ezt természetesen el fogjuk küldeni a Belügyminisztérium felé, a kormányzat felé, mert ezekkel bizony foglalkozni kell."

Vissza az Erkel utcába: a kanyaron túl munkagépek zaja hallatszik. Éppen csak most fejezték be a munkát. Az oszlop már áll, és a vezetékek is a helyükre kerültek. Úgy tűnik, a beton megkötése sikeresen megtörtént. Néhány helybéli érdeklődik a szakemberektől: mikorra várható a vezeték beüzemelése? "Készen vagyunk, a mi részünkkel végeztünk" – érkezik a válasz –, "most már az E.ON-on a sor, hogy visszakapcsolja a rendszert." Azonban sok más helyszínen is folyik a munka, így még egy kis türelemre van szükség.

Az új oszlop mellett, a földön hever a kettétört régi. A talajon szétszóródva pihen a televíziós kábelek törmeléke. Még sok időbe telik, amíg Pomázon minden visszatér a régi kerékvágásba.