Tedd egyedivé a szövegedet: Magyarország helyzete a múlt század közepéhez képest alig változott - Zsiday Viktorral folytatott interjúnk legfontosabb gondolatai.

Zsiday Viktor, a neves befektetési szakértő és a Hold Alapkezelő Citadella alapjának menedzsere, nemrégiben a Téma legfrissebb epizódjában osztotta meg gondolatait. Az interjú során számos izgalmas téma merült fel, és most néhány érdekes részletet hozunk el nektek.

Zsiday Viktor véleménye szerint Magyarország nyugati integrációja terén jelenlegi helyzete meglehetősen hasonló ahhoz, ahol 100-150 évvel ezelőtt tartottunk. Az egy főre jutó magyar GDP körülbelül az európai átlag háromnegyedén mozog, ami történelmi adatokra alapozott becslések szerint a monarchia időszakában, a XIX. század végén és a XX. század elején is hasonló szinten állt.

Az, hogy ennyi idő elteltével hasonló helyzetben találjuk magunkat, részben az elmúlt évtizedek eredményeinek tudható be. A szocializmus időszakában, különösen a 70-es és 80-as években, a magyar GDP az európai átlag felére csökkent. A rendszerváltás után bekövetkezett gazdasági válság pedig újabb mélyrepülést hozott, amikor a GDP körülbelül 45 százalékra zuhant. Ebből a szintből sikerült visszazökkennünk a 75 százalékos szintre. Tehát a felzárkózás egyértelműen érzékelhető, de nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy más közép-európai országok már előrébb tartanak ebben a folyamatban. Az okok mögött húzódó gazdasági filozófiai kérdések izgalmasak és érdemes őket alaposan megvizsgálni. Zsiday Viktor véleménye szerint a kulcs a kormány szerepének meghatározásában rejlik.

A jelenlegi gazdasági környezetet elemezve Zsiday hangsúlyozza, hogy kulcsfontosságú kérdés, vajon Donald Trump ténylegesen érvényesíti-e a kampányában beígért vámokat az Európából az Egyesült Államokba irányuló importtermékekre, vagy csupán zsarolási eszközként kívánja azt alkalmazni. Amennyiben elmaradnak az amerikai vámok, az Európai gazdaságban is tapasztalható növekedés valószínűsége megnő. Ez a kedvező forgatókönyv Magyarország számára is hozhat némi fellendülést, akár 2-3 százalékos GDP-növekedés formájában is.

Ha Európát elérik Trump vámintézkedései, akkor valószínű, hogy az európai, így a magyar gazdaság is recesszióba csúszik, ami a munkanélküliség emelkedésével járhat. Magyarország esetében ez azt jelenti, hogy a Trump által bevezetett vámok döntő szerepet játszanak abban, hogy a kormány által várt reálbérnövekedés folytatódhat-e. Zsiday Viktor véleménye szerint azonban a jövőbeli bérnövekedés, amelyet a kormány tervezett, túllépi a termelékenység várható növekedését, így a magyar vállalatok számára nehezen fenntarthatóvá válik.

A befektetési szakértők véleménye szerint Trump vámintézkedései valószínűleg nem fognak jelentős hatással bírni arra, hogy a kormány az idei választások előtt megindít-e egy újabb osztogatási hullámot, hasonlóan ahhoz, amit a 2022-es választási ciklus előtt láthattunk. Zsiday megjegyzi, hogy ennek a lépésnek a valószínűsége szinte biztosra vehető, mivel a kormány jelenlegi politikai helyzetében – amikor a Tisza Párt folyamatos nyomás alatt tartja a Fideszt a közvélemény-kutatások alapján – alig maradt más alternatíva.

Ha objektíven szemléljük a dolgot, Magyarországon jelenleg nincs meg a gazdasági háttér ahhoz, hogy ilyen mértékű költekezésre vállalkozzunk. A költségvetési hiány és az államadósság jelentős terhet jelentenek, és a kiadások fedezete csupán ezen források rovására valósulhat meg. Amennyiben a választások előtti időszak kedvező gazdasági körülményekkel telik, például ha nincsenek amerikai kereskedelmi korlátozások és az európai gazdaság növekedésnek indul, akkor a költekezés hatása csupán az infláció enyhe emelkedésében és a forint gyengülésében mutatkozik meg, viszont drámai következményekre nem kell számítani. Ezzel szemben, ha a pesszimistább forgatókönyv válik valóra, a magas államadósság és a szabadon ingadozó deviza árfolyam komoly kockázatokat rejtenek egy ilyen jellegű gazdasági élénkítés számára.

A gyenge forint-euró árfolyam kapcsán egyre égetőbbé válik a kérdés: vajon előnyös-e Magyarország számára, hogy saját devizával rendelkezik, és hogy eddig nem léptünk át az eurózónába? Zsiday Viktor, a közgazdász, korábban azon a véleményen volt, hogy a forint megtartása kedvező, mivel ez egy olyan eszköz, amellyel a gazdaságpolitikánk rugalmasan tud reagálni a piaci helyzetekre. Azonban a közelmúltban megváltozott a nézőpontja: most már úgy véli, hogy a forintot nem tudjuk megfelelően kezelni, és az évek során folyamatosan gyengült a nyugati valutákhoz képest. Ez a helyzet komoly kérdéseket vet fel a jövőnket illetően, és arra figyelmeztet, hogy talán ideje átgondolni a devizapolitikánkat.

Azokban az országokban pedig, ahol nem bánnak felelősségteljesen a saját devizájukkal, az elveszti a jelentőségét, beindul a spontán dollarizáció/euroizáció. Ez Magyarországon is beindult, egyre többen teszik át a megtakarításaikat euróba, és ami pénz egyszer euróba vándorolt, az Zsiday Viktor tapasztalatai szerint már sosem jön vissza. Ha pedig előbb-utóbb úgyis elveszítjük a forint szabályozó szerepét, akkor érdemesebb arra törekedni, hogy vezessük be az eurót. "Ha ez nem megy nekünk" - mondja Zsiday - "akkor inkább rakjuk magunkra ezt a kis bilincset vagy kötőféket, mert ez ránk fog kényszeríteni valamiféle felelősségteljességet".