A volt pekingi nagykövet, aki Magyarországot képviselte, mély döbbenettel szemléli a német gazdaság öngyilkosságnak tűnő döntéseit.

Az egykori diplomata - aki most a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen oktat - a Nach Denk Seiten nevű német oldalnak adott interjút, amelyben úgy vélekedett: ha a német kormány keményebben lépett volna fel Brüsszelben, akkor most egyáltalán nem lennének uniós büntetővámok Kínával szemben.

A volt nagykövetet (akihez 2008 és 2014 közt nemcsak a kínai, hanem a mongóliai és a dél-koreai külképviselet is tartozott) az interjúban arról kérdezték, hogy mennyiben szolgálhatják az európaiak érdekét, vagy mennyiben lehetnek károsak a Kínával szemben bevezetett vámok. Az európai érdekeket nagyon kevéssé vagy egyáltalán nem szolgálják - válaszolta Kusai Sándor, majd megjegyezte, hogy a "Kína fejlődésének, növekedésének és technológiai fejlődésének lassítását" szolgáló szankciók szerinte nem Európa, hanem az Egyesült Államok érdekeit szolgálják inkább.

Ahogy azt megjegyezte, a Kína ellen irányuló lépések már az Obama-kormány alatt elindultak az Egyesült Államokban. Azonban Joe Biden adminisztrációja tovább fokozta ezt a stratégiát, és várakozásaik szerint Donald Trump esetleges új elnöksége alatt is várhatóak újabb intézkedések Kínával szemben.

Sajnos az Európai Unió az utóbbi időszakban egyértelműen megmutatta, hogy nem képes hatékonyan képviselni az európai érdekeket. Megdöbbentő módon, látszólag ok nélkül, szinte mindenben követi az Egyesült Államok gazdasági stratégiáját, amely a Kínával való feszültségkeltésre alapoz.

- mondta Kusai Sándor, aki az Oroszországgal való kapcsolatok megszakítását egy "ideológiai elvakultságból" fakadó döntésnek tartja.

A korábbi nagykövet véleménye szerint az utóbbi másfél-két év eseményei világosan jelezték, hogy a szankciók ugyan nehézségeket okoznak Kínának, de nem képesek megakadályozni a fejlődését, és a kínai gazdaság nem fog összeomlani emiatt. "A kínai elektromos autók már most sokkal olcsóbbak, mint az európai alternatívák. A minőségük legalább olyan kiemelkedő, ha nem jobb, és árban 30-40 százalékos előnyben vannak. Európában megpróbálják megfékezni a kínai elektromos autók beáramlását, pedig a minőségük változatlanul magas, míg az európai modellek sajnos nem mutatnak számottevő fejlődést" - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy Európa jelenleg ugyanazt a hibát követi el az autóiparban, mint amit korábban a telekommunikációs szektorban, mobiltelefonok esetében láthattunk, hiszen lemond az olcsó és kiváló minőségű termékekről.

Kusai Sándor rámutatott, hogy a helyzet nem csupán gazdasági szempontból okoz nehézségeket, hanem a kínai autók kizárása a járműipar környezetbarát átalakulását is jelentősen megnehezíti. Egy későbbi kérdésre reagálva kifejtette, hogy különösen zavarja Németország álláspontja ebben a témában. Bár a német vezetés kifejezte, hogy nem támogatja a vámok bevezetését, a gyakorlatban nem tettek érdemi lépéseket azok ellen. Mint hangsúlyozta,

és elmagyarázta volna az Európai Bizottság elnökének, aki német, hogy hol lakik az Isten - amit megtehet, mert Németország messze a gazdaságilag legerősebb európai ország. A német kormány valamiért nem tette meg azokat a lépéseket, amelyek a részéről ésszerűek lettek volna, és amelyeket megtehetett volna.

Amit szintén nehezen tudok megérteni, az a német ipari szektor vezetőinek reakciója ebben a kritikus időszakban, különösen az autó- és vegyipar, valamint más kulcsfontosságú ágazatok területén, amelyek alapvetően meghatározzák a német gazdaság stabilitását. Az Európa és Kína közötti gazdasági kapcsolatok hanyatlása közvetlen és súlyos hatással van a német iparra és a munkavállalóira, és ez a tendencia a német társadalom egészére nézve is káros következményekkel jár, most és a jövőben egyaránt.

Itt ülök tehát Magyarország szívében, csupán karnyújtásnyira Németország határától, és döbbenten szemlélem azt a drámai önpusztítást, amit a német gazdaság éppen végrehajt.

- fogalmazott Kusai Sándor.

A volt diplomatát Orbán Viktor által említett gazdasági semlegességről kérdezték, amire azt válaszolta, hogy a keleti szankciók következtében viszonylag kevés lehetőség adódik arra, hogy Magyarország valóban semleges pozíciót tudjon fenntartani. Ezeket a lehetőségeket azonban maximálisan ki kell aknázni, különösen figyelembe véve, hogy az Európai Unió jelenlegi helyzete nem biztosít megfelelő kereteket a magyar gazdaság dinamikus fejlődésének elősegítéséhez.

"A probléma az, hogy a magyar gazdaság nem fog gyorsabban fejlődni, ha az európai gazdaság ilyen lassan vagy egyáltalán nem fejlődik. Ezért logikus, hogy a magyar kormány az Európai Unión kívül próbál piacokat, technológiát és együttműködéseket keresni. Magyarország fejlődéséhez szélesebb körű, globális gazdasági kapcsolatokra van szükség. Nyilvánvaló, hogy komoly problémáink lesznek", ha csak Európában gondolkodunk - mondta, kiemelve a Kína felé történt magyar nyitás fontosságát.

Kusai Sándor végül a kérdésre is reagált, hogy mit vár az amerikai-kínai viszony alakulásától. Kifejtette, hogy véleménye szerint a megválasztott republikánus elnök hivatalba lépésével együtt várhatóan intenzívebbé és mélyebbé válik a konfliktus, amire Kína is hasonlóan éles válaszlépésekkel fog reagálni.

"Kína nem fog kapitulálni, bele fog állni ebbe a harcba. Ezt mutatja az a tény, hogy a korábbi korlátozásokra a kínaiak nemcsak Európával, hanem az Egyesült Államokkal szemben is ellenkorlátozásokkal válaszoltak. A kínai kormány most már a ritkaföldfémek - a technológiai ipar számára fontos nyersanyagok - exportját is korlátozza. Ez közvetlen reakció a csipekre vonatkozó amerikai exportkorlátozásokra" - mondta, hozzátéve: ha fokozódik a konfliktus a két szuperhatalom közt, azt Európa, Magyarország és Németország még talán az amerikaiaknál is jobban meg fogja érezni.

Felmerült az a lehetőség is, hogy Trump a BRICS-országokkal szemben vámokkal való fenyegetést alkalmazott, amennyiben azok nem mondanak le a dollár alapú rendszerből való kilépésük terveiről. Kusai Sándor azonban kétkedve fogadta ezt a fenyegetést, hiszen az amerikai piac mára már egyáltalán nem bír olyan dominánsan a globális piacon, mint például 1945-ben vagy 1970-ben, és jelenleg csak a világgazdaság körülbelül 15 százalékát képviseli az Egyesült Államok piaca.

"Amennyiben ezek az országok vámokkal vagy más szankciókkal kerülnek kizárásra, szükségszerűen más piacokat fognak keresni, hiszen a globális kereskedelem 85 százalékának továbbra is képesek értékesíteni" - nyilatkozta, hozzátéve, hogy a BRICS-országok nem szándékoznak a dollárt helyettesíteni, de ha az Egyesült Államok folytatja jelenlegi politikáját, azzal csupán azt érhetik el, hogy a SWIFT-rendszerből kizárt államok saját fizetési rendszert alakítanak ki, így teljesen függetlenednek az amerikai befolyástól.

A korábbi nagykövet tavaly az Index kibeszélő című műsorának is vendége volt.