Manipulált inflációval kerültek a középpontba? - Komoly vádak merültek fel a bolgár euróbevezetés kapcsán.

Miközben Brüsszel ünnepelte, hogy Bulgária teljesítette az euróövezeti csatlakozás feltételeit, a háttérben komoly vádak láttak napvilágot. A kormány államilag meghatározott árak drasztikus csökkentésével manipulálhatta az inflációs adatokat- A Politico cikke szerint ezzel sikerült csak belül maradniuk az uniós kritériumokon.

Áprilisban egy furcsa fordulat következett be: a kórházi kezelések napi költségei rejtélyes módon 82,8 százalékkal csökkentek, amit az állami televízió műsorvezetői is meglepetten kommentáltak. Ezt követően a postai és vasúti tarifák is mérséklődtek, ami 1,2 százalékponttal csökkentette a hivatalos inflációs mutatót.

Az egészségügy kiemelkedő szerepet játszik a gazdasági folyamatokban, hiszen a vasúti viteldíjak több mint 9 százalékos csökkentése, valamint a postaköltségek hasonló mértékű mérséklése is ennek következménye. Az állam által meghatározott árak csökkentése jelentős hatással volt a harmonizált fogyasztói árindexre (HICP), amely a gazdasági stabilitás és a lakosság vásárlóerejének fenntartásában játszik kulcsszerepet.

Áprilisban 1,2 százalékponttal mérséklődött a márciusi érték, így Bulgária sikeresen tartotta magát a kitűzött határértékeken belül.

Június 4-én az Európai Központi Bank konvergencia jelentése kimondta, hogy Bulgária teljesítette a feltételeket. Ugyanekkor azonban több tízezren tüntettek Szófiában, mert a bolgárok többsége továbbra is elutasítja az euró bevezetését. Az Eurobarometer felmérése szerint csak 43 százalék támogatja, míg 50 százalék ellenzi az euróra történő áttérést.

A vélemények alapján a kormány nem reális gazdasági eredményekkel, hanem statisztikai fortélyokkal sikerült elérnie a kitűzött inflációs célokat.

Steve Hanke, a Johns Hopkins Egyetem professzora, aki 1997 és 2002 között tanácsadóként tevékenykedett Bulgáriában, úgy véli, hogy a legfrissebb inflációs adatokat valószínűleg manipulálták, amennyire csak lehetett. Tapasztalatai alapján Bulgária euróövezetbe való belépése erősen manipulált körülmények között zajlott, és ezért a szakértő kétségeit fejezi ki a közelmúltban közzétett inflációs számok hitelességével kapcsolatban.

Elemzők szerint az eurózónához való csatlakozás nemcsak gazdasági, hanem politikai szempontból is sikerkommunikációként tálalható. Brüsszelnek és a bolgár kormánynak is szüksége lehet egy pozitív történetre. A háttérben pedig már most nagy beruházásokat ígérő földközi-tengeri stratégia készül. Ez Bulgáriát és Romániát EU-s keleti határállamként a geopolitikai szállítási csomóponttá teheti.

Annak érdekében, hogy Bulgária inflációja megfeleljen az egységes valuta bevezetésének konvergenciakritériumainak, az inflációs rátának legfeljebb 1,5 százalékponttal kell alatta maradnia az uniós tagállamok három legalacsonyabb inflációs rátájának átlagához képest.

Hiába a társadalmi ellenállás és a leleplező riportok, a hivatalos döntéshozatal folytatódik. A következő hetekben várhatóan meghatározzák a leva és az euró átváltási árfolyamát, és ezzel megnyílhat az út a 2026-os csatlakozás felé. Brüsszel Bulgáriát régóta az euróövezeti tagság erős esélyesének tekinti. Ezt a szigorú költségvetése és az euróhoz kötött valutája miatt gondolják.

Az Európai Bizottság szerint a bolgár infláció 2025-ös növekedése csak átmeneti, amely elsősorban a januárban végrehajtott adó- és szabályozott áremelésekkel magyarázható. Ezt a hatást részben mérsékelte az áprilisi kórházi díjak csökkentése.

Összességében Bulgária hivatalos HICP-inflációs adatai alapján a 2025. áprilisi átlagos infláció 2,7 százalékra rúgott a 2024. május és 2025. április közötti időszakban, összehasonlítva az előző év hasonló időszakával. Az ágazati elemzés során különösen figyelemre méltó, hogy az egészségügyi szolgáltatások költségei a legnagyobb mértékben, 11,5 százalékkal csökkentek, ezáltal kiemelkedtek a többi kategória közül.