Lehetséges, hogy már most megvan a 2024-es Aranylabdás? Dembelé teljesítménye szinte megállíthatatlan, így a döntés gyorsan megszülethet - Pénzcentrum.
Ousmane Dembélé metamorfózisa révén a PSG egyik meghatározó szereplőjévé vált. Luis Enrique úgy véli, hogy ő a szezon legkiemelkedőbb játékosa, míg a szakértők és edzők egyaránt komoly esélyt látnak benne az Aranylabda megnyerésére - számolt be róla a The Guardian.
A Paris Saint-Germain csillaga, Ousmane Dembélé, most teljesen új fényben ragyog. A Real Madrid ellen vívott Club World Cup elődöntő után Luis Enrique, a csapat vezetőedzője, őt nevezte meg a szezon legkiemelkedőbb játékosának, és ezt nem csupán a 35 gól és 16 gólpassz teljesítménye alapján tette, hanem valami sokkal alapvetőbb ok miatt.
A PSG játékának esszenciáját talán a legjobban az a pillanat tükrözi, amikor Dembélé az Inter ellen vívott Bajnokok Ligája döntőben, a tizenhatos vonalánál, ragadozóként, feszülten méregeti az ellenfél kapusát. Ez a jelenet szinte folyamatosan megismétlődik, az ellenfelek előbb-utóbb prédává válnak, ahogy azt szerdán is láthattuk a MetLife Stadionban. "Mondtam neki, hogy gyakran kell letámadnia; azt felelte, hogy ez elkerülhetetlen" - nyilatkozta Thibaut Courtois, a Real Madrid hálóőre.
Az elődöntő sorsa szinte már az első kilenc perc alatt megpecsételődött, amikor a PSG rögtön kétszer is betalált. Mindkét gól mögött Madrid hibái húzódtak, és Dembélé villámgyorsan kihasználta a kínálkozó lehetőségeket. "Félelmetes" - értékelte a látottakat Jürgen Klinsmann.
KATT! Fedezd fel a legújabb híreket és élő eredményeket a Pénzcentrum Sportonline platformján! Ne maradj le semmiről, tarts velünk a sport világának izgalmas eseményein!
"Az Inter számára nem volt egyetlen lélegzetvételnyi szünet sem" - nyilatkozta a német világbajnok, aki a FIFA technikai elemzőcsoportjának tagja. "Már az első másodperctől kezdve folyamatosan nyomás alatt tartanak; bejönnek a pályára, és neked esnek. A Madrid ellen a két gól, amit kaptunk, hiba volt, de ezt kényszerítették ránk; olyan intenzitással és agresszivitással támadnak, hogy az valóban félelmetes." És mindez Dembéléval kezdődik. "Az Aranylabdát Ousmane Dembélé úrnak adnám, ahogy letámadott" - fogalmazott Luis Enrique a Bajnokok Ligája döntője után. "Ez a valódi csapatvezetés."
„Soha nem voltam mindig ilyen” - ismeri el Dembélé. Mindig is egyedi volt: robbanékony, mesterien ügyes mindkét lábával, és kiszámíthatatlan, mint egy vihar. Nem meglepő, hogy Thomas Tuchel, a Borussia Dortmund korábbi edzője, szívesen látta volna őt a Chelsea-nél, a vasárnapi döntő ellenfelénél. Ahogy az sem véletlen, hogy a Barcelona 145 millió eurót áldozott érte. Xavi Hernández pedig határozottan hitt abban, hogy Dembélé lehet a világ legjobb játékosa a saját posztján.
Az események 2021-re nyúlnak vissza, amikor már mentőakcióra volt szükség: Dembélé négy évet töltött el Barcelonában, de a felemelő pillanatok sajnos ritkán érkeztek, hiszen a sérülések állandóan közbeszóltak. Amikor végül két évvel később elhagyta a klubot, a barcelonai szurkolók nem annyira a távozását bánkódták, hanem inkább azt a módot kritizálták, ahogyan az megtörtént. Joan Laporta elnök kijelentése, miszerint Dembélé jobb játékos, mint Kylian Mbappé, az emberek többségében csak mosolyt és hitetlenkedést váltott ki.
Kiderült, hogy a megérzések valóra válhatnak. Az elődöntőben mindenképpen, és a jelenlegi szezonban is. "Ha nem ő nyeri el az Aranylabdát, az az Aranylabda problémája" – nyilatkozta Nasser al-Khelaifi, a PSG elnöke. Dembélé igazi felfedezéssé vált, hiszen középpályásként játszva idén már több gólt szerzett, mint az elmúlt öt szezonban összesen. Betalált a Real Madrid, a Liverpool, a Bayern München, az Arsenal és a Manchester City ellen is. Kulcsszerepet játszott a Bajnokok Ligája döntőjében, valamint a Club World Cup elődöntőjében is. Emellett ő lett a Ligue 1 gólkirálya is.
Dembélé profitált a rendszerből, és a rendszer is profitált belőle. Ez nem csupán egy rendszer, hanem egy ökoszisztéma, egy kollektív kultúra, amely egyszerre egyszerű és összetett. "A vezetőedző sok mindent megváltoztatott" - mondta Dembélé.
Luis Enrique a kezdetektől hitt Dembélében, a figyelmeztetések ellenére is. A Barcelonánál Gerard Piqué tréfálkozott, hogy a csapat WhatsApp-csoportja hasznos emlékeztető egy olyan srácnak, aki "mindig késik", és Didier Deschamps is azt mondta, hogy Dembélének "óvatosnak kell lennie" a pontosságával kapcsolatban. De még a magánbeszélgetésekben is, ahol mások attól tartottak, hogy a francia nem tudja majd alkalmazni az edző által megkövetelt intenzitást, Luis Enrique meggyőződéssel védte őt.
"Dembélé mindig is különleges tehetség volt" – nyilatkozta Luis Enrique. "A kulcs az, hogy alaposabban bele kell ásni a dolgokba, hogy előhozd Ousmane legjobb énjét."
Luis Enrique szavai, mint egy éles penge, vágják át a csendet: "Nem csupán a gólok vagy a döntő passzok számítanak, hanem az a mindent elárasztó hatás, ami a csapat trófeáit hozza." Azt mondja, hogy a játékos, akiről beszél, nem csupán a pályán létezik, hanem egy olyan erő, aki képes megváltoztatni a mérkőzés menetét. "Ő a legjobbunk, a különbségtevő, aki nem csupán a játékkal foglalkozik, hanem a saját meggyőződéseivel is." Az edző újra és újra visszatér ehhez a gondolathoz, hangsúlyozva, hogy a csapat sikerének kulcsa nem az egyéni teljesítmény, hanem a kollektív erőfeszítés. A letámadás, a védekezés, a közös cél – ezek mind fontosabbak a góloknál. Mert itt nem csak játék folyik, hanem egy harc, ahol a győzelem az egyetlen elfogadható kimenetel.
Mégis, ezek a tényezők nem zárják ki egymást; valójában szoros kölcsönhatásban állnak egymással. Dembélé folyamatosan kapja a támogatást, befogadják, és bizalmat szavaznak neki, miközben tudatosítják benne a felelősségeit és az elvárásokat. Egy rendkívül következetes edző számára, aki kifejezetten a fiatal tehetségekkel való munkát kedveli, hiszen ők gyorsabbak, éhesebbek és sokkal könnyebben formálhatók, ez azt is jelenti, hogy el kell engednie őket, hogy közösen formálják a jövőt; egyfajta bűnrészességet, kapcsolatot építenek. Ez melegségről és támogatásról szól, valamint a kölcsönös hitről. Dembélé, aki 28 évesen a PSG egyik legidősebb játékosává vált, különösen szoros kapcsolatot ápol az edzőjével.
"Ousmane vezető, de nem a szavaival, hanem a tetteivel. Láttad, hogyan támadott le? Mondj nekem egy 9-est Európában, aki így letámadja a kapust és a középhátvédeket. Amikor így támadsz le, a többieknek követniük kell" - fogalmazott az edző.
Amikor így támadsz le, közelebb vagy a kapuhoz és a helyzetekhez is: az intenzitás magasabb, de az általános távolságok csökkennek, és amikor ezeken a pozíciókon el tudod lopni a labdát, minden megnyílik. A PSG két szélső védővel játszik, akik csatlakoznak a középpályás rotációhoz és mozgáshoz, játékosokkal, akik az egész pályán cipelik a labdát, és csatárokkal, akik mind cselezők - "a cselezők ritkák, de nekünk öt is van belőlük" - mondta Luis Enrique. Ez olyan környezetet teremt, amely működik a játékosok, különösen Dembélé számára.
Roberto Martínez, Portugália szövetségi kapitánya szerint Dembélé játékstílusának elemzésekor nem szabad az utolsó mozzanatokra koncentrálni, hanem érdemes a kezdetektől fogva vizsgálni a folyamatokat. A PSG hihetetlenül eltökélten dolgozik azon, hogy játékosokat helyezzenek a labda közelébe, kialakítva ezzel passzolási lehetőségeket. Sokan beszélnek arról, hogy labda nélkül is képesek dolgozni, de a valóság az, hogy a labdával való játékban is aktívan részt vesznek: a játékosok folyamatosan mozgásban vannak, felajánlják magukat, de ha nem kapják meg a labdát, akkor sem állnak meg, újra és újra keresik a lehetőségeket. Ez a hozzáállás könyörtelen. Számos helyzetet alakítanak ki, és elképesztő keménységgel dolgoznak azon, hogy ezeket megvalósítsák. Az eredmény mögött hatalmas munka, mély hit és olyan játékosok állnak, akik szenvedéllyel élvezik ezt a stílust.
A siker kulcsa abban rejlik, hogy az emberek szeretettel fordulnak a kihívásokhoz, hiszen ezáltal önfenntartóvá válnak, és minden győzelem csak tovább erősíti őket. Az élvezet, a szórakozás és az elkötelezettség mind fontos összetevői ennek a folyamatnak. Luis Enrique szavaival élve: "Nagyon könnyű szavakat találni, hogy kifejezd, mit érzel, de a cselekvés sokkal nehezebb. Ez azonban az alapja mindannak, amit teszünk." Klinsmann kiegészítette: "Csatárként ez az a rendszer, amit igazán szeretsz. Lenyűgöző, mert itt a csapat összhangja a lényeg: csak akkor tudsz ilyen stílusban játszani, ha mindenki hisz benne. Ha akárcsak egy ember is kételkedik, és nem fekteti bele a magát, akkor azonnal kudarcra vagy ítélve."
Miért vesznek részt a játékosok egy ötletben, miért csinál Dembélé olyan dolgokat, amiket korábban nem? Minden miatt, és mert szereti. Az az ember, aki mindig utolsóként érkezett, most mindig az első, olyan éles, olyan gyors, olyan élénk, hogy más futballisták nem látják jönni, amíg el nem tűnt.
