Rendkívüli kutatási felfedezés: napvilágra került, hogy a magyar munkavállalók hol teljesítenek a legjobban és hol használják ki a legjobban a potenciáljukat.
Örömmel értesítünk, hogy második alkalommal rendezünk HR (R)evolution konferenciát, amely a munkaerőpiac aktuális kihívásait és a legfontosabb HR-trendeket célozza meg. Az esemény időpontja november 26., ahol a hatékonyság növelésére, a külföldi fehér galléros munkavállalókra, a mesterséges intelligencia szerepére és a HR-folyamatokat érintő legfrissebb változásokra fókuszálunk. Ne hagyja ki ezt a lehetőséget! További részletekért kattintson a linkre.
öt évvel a COVID-járvány által kiváltott drámai változások után megállapítható, hogy a hibrid munkamodell egyre inkább elterjedt, de nem lett a magyar munkaerőpiac egyedüli domináló formája. A felmérés alapján a megkérdezett nagyvárosi irodai dolgozók közel fele (52%) rendszeresen él az otthoni munkavégzés lehetőségével, míg 48%-uk kizárólag az irodai környezetben végzi feladatait. Az arányok azonban nem csupán az otthoni munkavégzés elérhetőségétől függenek, hiszen számos egyéb tényező is befolyásolja a munkavégzési preferenciákat, például a cégek kultúrája, a munkakörök sajátosságai vagy éppen a személyes preferenciák.
a megkérdezetteknek csak az egyharmada nyilatkozott úgy, hogy munkahelye egyáltalán nem engedélyezi a home office-t.
A tendenciákban generációs sajátosságok is megfigyelhetők, legkevésbé a 45-60 év közötti X-generációban jellemző az otthoni munkavégzés, míg a huszonéves korosztály különösen aktívan használja a home office lehetőséget.
Bár az otthoni munkavégzés egyre népszerűbb opciónak számít a dolgozók körében, a hatékonyságát illetően még mindig sok a kérdés. A megkérdezettek 39%-a úgy véli, hogy otthon produktívabban tud dolgozni, míg 20%-uk az irodai környezetet részesíti előnyben. A válaszadók többsége, 41%, viszont nem tapasztal jelentős eltérést, és inkább kiegyenlítettek az előnyök között. Érdemes megjegyezni, hogy azok, akik az irodai munkát tartják hatékonyabbnak, jellemzően két- vagy több fős irodákban dolgoznak, elkerülve az open office megoldásokat.
A közelmúltban a Portfolio Business Podcastban lehetőségünk nyílt arra, hogy az iO Partners szakértőit faggassuk a témával kapcsolatban:
A kutatás vizsgálta azt is, hogy miben látják az adott munkakörnyezet hatékonyságra gyakorolt előnyeit a válaszadók: a kevésbé meglepő eredmények szerint az irodában jelentősen eredményesebbek a munkatársakkal közös megbeszélések és a csapatmunka, míg az otthoni zavartalan, nyugodt környezet jobban segíti az önálló munkavégzést, valamint az inspirálóbb és kellemesebb otthoni közeg is növeli a hatékonyságot.
A hatékonyság mellett lényeges figyelembe venni azt is, hogy a munkavállalók miért érzik vonzónak az irodai környezetet, és milyen előnyöket látnak az irodai munkavégzésben. A korábbi megállapításokkal összhangban kiderült, hogy a legmeggyőzőbb érv az irodai jelenlét mellett a kollégák közelsége, amelyet a válaszadók 61%-a emelt ki. Ez a szempont különösen a vezető pozícióban dolgozók és a Z-generáció tagjai körében kapott kiemelt figyelmet. Az irodai munka előnyeinek rangsorában a második helyen a napi rutin egyszerűbb betartása áll, amelyet a megkérdezettek 41%-a értékelt pozitívan. Ezen kívül a munka és a magánélet egyensúlyának könnyebb fenntartása is fontos tényező, hiszen 30% hangsúlyozta ennek a jelentőségét az irodai munkanapok mellett.
A kutatásból körvonalazódott az a leírás is, hogy milyen a megkérdezettek számára az ideális munkahelyi környezetet. A résztvevők egy tízes lista alapján nevezhették meg a számukra legfontosabbakat. Az eredmények szerint
a legfontosabb szempont a lokáció - a rövid utazási időt és a jó tömegközlekedést semmilyen más tényező nem tudta felülmúlni
(66% említette ezt). A válaszadók több mint fele fontos szempontként emelte ki még a zavartalan, nyugodt környezetet (56%) és az iroda jó technikai felszereltségét is (56%). Minden második "irodistának" fontos a megfelelő hőmérsékleti kontroll (50%) és a kényelmes, ergonomikus bútorok rendelkezésre állása (49%).
A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a hazai irodai kultúra egyre inkább kétpólusúvá formálódik. Míg a pandémia utáni időszakban az otthoni munkavégzés szilárd alapokra épült, addig számos munkavállaló számára az irodai jelenlét továbbra is jelentős értékkel bír, számos tényező hatására. E két világ közötti egyensúly keresése új kihívások elé állítja a cégeket és a dolgozókat egyaránt.
Ezeknek az igényeknek a kielégítéséhez azonban a vállalati döntéshozatalt egyre jobban össze kell hangolni a dolgozói elvárásokkal, hiszen modern, jól működő, fenntartható munkatereket nem lehet és nem is érdemes a munkavállalók feje fölött kialakítani. A munkakörnyezet minősége ugyanis nem pusztán a meglévő állomány hatékonyságára és kreativitására hat ösztönzőleg, hanem az új tehetségek bevonzásában is kiemelten fontos szempont. Ráadásul a feladat minden korábbinál lényegesen komplexebb, hiszen nem csupán a lokációról és az ergonómiáról szól, hanem a közösségi terek igények szerinti kialakításáról, vagy a kortárs műalkotásokkal egyedivé és inspirálóvá tett környezetről.
