Megmenthető a parajdi sóbánya? Magyar szakértők forradalmi javaslata a katasztrófa elkerülésére + videó A parajdi sóbánya sorsa kérdésessé vált, de hazai szakemberek egyedülálló megoldásokat dolgoztak ki a megóvására. Ismerd meg a részleteket és nézd meg

A parajdi sóbánya jövője most a tét: magyar mérnökök innovatív megoldásokkal próbálnak életet lehelni a világhírű kincsbe, hogy megóvják azt a pusztulástól! Noha az eredeti állapot visszaállítása lehetetlennek tűnik, a szakértők bizakodóak, és bár van remény, felmerül a kérdés: milyen költségekkel és mennyi idő alatt érhetjük el a kívánt eredményeket?

A májusi természeti katasztrófa következtében víz alá került parajdi sóbánya megmentésének lehetőségeit vizsgálták a júniusi terepszemlén az Európai Unió vészhelyzeti polgári védelmi mechanizmusa keretében. A szakértői csoport tagjai között négy magyarországi szakember is részt vett, akik a Krónika Online erdélyi hírportálnak nyilatkozva hangsúlyozták, hogy a helyzet stabilizálásában és a só további oldódásának megakadályozásában a legcélszerűbb és legköltséghatékonyabb megoldásokat kell keresni.

A Parajdon végzett terepszemlén részt vevő nemzetközi csoport négy magyar szakértője a következőképpen alakult: dr. Kovács Balázs, a Miskolci Egyetem Műszaki Föld- és Környezettudományi Karának Környezet- és Vízgazdálkodás Intézetében dolgozó egyetemi docens, valamint dr. Tóth Márton, szintén a Miskolci Egyetem képviseletében, aki egyetemi adjunktusként tevékenykedik ugyanebben az intézetben. Továbbá, dr. Joó Attila László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karának Hidak és Szerkezetek Tanszékén egyetemi docensként végzi kutatómunkáját. A csoportot Kovács László, a Kőmérő Kft. ügyvezető igazgatója és környezetvédelmi szakmérnök is erősíti, aki bányamérnöki tapasztalataival járul hozzá a projekt sikeréhez.

Így látják a helyzetet a szakértők

A szakértők hangsúlyozták, hogy bár teljesen érthető a lakosság sürgetése a víz elöntötte területek mielőbbi víztelenítése iránt, ezt a folyamatot nem szabad siettetni. Először is, csak akkor érdemes nekilátni a munkának, ha garantált, hogy további víz nem áramlik be a kiszivattyúzott területekre. Tekintettel arra, hogy körülbelül 4-7 millió köbméter vízről van szó, ez a feladat már önmagában is óriási kihívást jelent.

A szakértők hangsúlyozták, hogy a szivárgó édes és sós vizek mennyiségének csökkentése révén egy olyan állapot érhető el, amely környezetvédelmi és statikai szempontból kedvező, ám a turizmus és sóbányászat szempontjából rövid távon hátrányos lehet. Ezt követően fokozatosan, lépésről lépésre lehet a rendszer teherbíró képességét kihasználva visszatérni a korábbi állapothoz, amely a sóturizmus és bányászat érdekeit is figyelembe veszi. A helyreállítás kulcsa tehát a fokozatos, szisztematikus és a monitoringrendszerek által ellenőrzött beavatkozás, amely biztosítja a biztonságos előrehaladást. Ez a megoldás végső soron minden érintett fél számára előnyös eredményt nyújthat, de fontos, hogy a döntéshozók tisztában legyenek azzal, hogy ez egy időigényes folyamat lesz.

Parajd soha nem tér vissza a régi fényéhez.

A szakértők ugyanakkor arra is rávilágítottak, hogy a régi állapot teljes mértékben nem állítható vissza, mivel az a sómennyiség, ami már kioldódott és a Korond-patakba került, vagy pedig később, a kiszivattyúzás során kerül ki a rendszerből, mindenképpen csökkenti az üregek feletti fedőréteg, illetve az üregek közötti pillérek vastagságát, és ezzel a rendszer teherviselő képességét.

A kitermelt sós víz problémája komoly kihívást jelent, hiszen a sótalanítás folyamata jelentős költségekkel jár. Egyes szakértők úgy vélik, hogy előnyös lenne olyan fenntartható megoldásokat keresni, amelyek figyelembe veszik a környezet- és természetvédelmi szempontokat is. Például egy sós tó létrehozása nemcsak technikai és pénzügyi szempontból hozna hasznot, hanem új turisztikai lehetőségeket is teremtene a régióban. Ezáltal hozzájárulhatnánk a katasztrófák által okozott anyagi veszteségek mérsékléséhez, miközben a helyi gazdaság fellendítését is elősegítenénk.

Szintén friss fejlemény, hogy újabb 30 nappal meghosszabbította a május elején, a sóbánya elárasztása miatt bevezetett veszélyhelyzetet az erdélyi Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság - közölte kedden a Hargita megyei prefektusi hivatal. A veszélyhelyzet meghosszabbítására azután volt szükség, hogy július 8-án lejárt a korábbi, egyszer már meghosszabbított határidő. A keddi döntéssel ezt augusztus 8-áig meghosszabbították.