Meloni, aki az Orbán-féle hagyományok nyomdokain haladva tartotta éves sajtótájékoztatóját, kijelentette, hogy nem szándékozik korlátozni a sajtószabadságot.

Giorgia Meloni, Olaszország miniszterelnöke, nemrégiben megrendezte éves sajtótájékoztatóját, amely során számos fontos téma került napvilágra. A beszélgetés fókuszában állt Elon Muskkal való kapcsolata, valamint Cecilia Sala szabadon bocsátásának kérdése is. Emellett Meloni sajtóval való viszonyát is érintette, amely rávilágított arra, hogyan viszonyul a médiahoz és a közvéleményhez a politikai kommunikáció során.

Cecilia Sala szabadon bocsátása "az Iránnal és az Egyesült Államokkal folytatott bonyolult diplomáciai folyamatok eredménye" volt.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök csütörtökön a képviselőházban újságírói kérdésekre válaszolt az éves sajtótájékoztatón. A találkozóra néhány órával azután került sor, hogy szabadon engedték Cecilia Sala újságírót, akit 21 napig tartottak fogva egy teheráni börtönben Iránban.

'Ez egy jó nap volt egész Olaszország és az én számomra is. Az elmúlt két év legmeghatóbb pillanat volt, hogy felhívtam az édesanyát, és közöltem vele, hogy a lánya hazatér" - ismerte el a miniszterelnök.

'Nincs tudomásom arról, hogy Elon Musk szerepet játszott volna Cecilia Sala kiszabadításában' - válaszolta Meloni, amikor az amerikai milliárdos esetleges érintettségéről kérdezték.

A figyelem hamarosan az Abedini-ügy felé fordult, amely során a Malpensa repülőtéren az amerikai hatóságok által körözött iráni mérnököt, Mohammad Abedini Najafabadit tartóztatták le. Sokan úgy vélik, hogy Sala szabadon engedése szoros összefüggésben állt a férfi sorsával.

"Az Abedini-ügy jelenleg az igazságügyi minisztérium technikai és politikai vizsgálatának tárgyát képezi. Fontos, hogy konzultáljunk amerikai partnereinkkel, és szerettem volna, ha Bidennel tudnék erről beszélni, de sajnos ő nem tartózkodik Rómában. Ez egy bonyolult feladat, amelyet a megfelelő fórumokon szükséges megvitatni" - nyilatkozta Meloni.

Meloni nemrégiben ellátogatott a floridai Mar-a-Lagóba, hogy találkozzon Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel. A miniszterelnök határozottan cáfolta, hogy a Starlink kommunikációs rendszerről folytatott volna megbeszélést Elon Muskkal a látogatása során.

"Soha nem beszéltem személyesen Elon Muskkal a Starlinkről. A SpaceX elmagyarázta a technológiát a kormánynak. Ezek normális interakciók a vállalatokkal. A nyomozás fázisában vagyunk, és nem értem a vádakat, amelyek elhangzottak" - mondta Meloni.

'Én sem vagyok tisztában az üggyel. Nagyon érzékeny és kényes kommunikáció biztosításáról van szó. Nincs nyilvános alternatíva. Az alternatíva az, hogy nem védik ezeket az adatokat. A megvitatandó kérdés a két szuboptimális forgatókönyv közül az előnyben részesített forgatókönyv" - folytatta.

Az a kérdés merül fel a SpaceX kapcsán, hogy vajon a cég magánvállalkozásként működik-e, vagy Elon Musk politikai nézetei befolyásolják-e tevékenységét? A külföldi befektetéseket mindig a nemzeti érdekek perspektívájából vizsgálom, nem pedig a baráti kapcsolatok alapján – válaszolta Meloni, utalva ezzel amerikai milliárdossal ápolt személyes viszonyára.

Ismét a nemzetközi politikába való beavatkozás lehetőségéről kérdezték Elon Muskot, Meloni pedig védelmébe vette a milliárdost, miközben éles kritikát fogalmazott meg Soros György ellen. "Musk egy rendkívül ismert és jómódú személy, aki bátran kifejti véleményét, de nem ő az egyetlen. Az ismert gazdagok között már sokan megosztották a nézeteiket. A valódi probléma akkor merül fel, amikor ezek a gazdag emberek a rendelkezésükre álló forrásokat arra használják, hogy politikai pártokat, szervezeteket és politikai vezetőket támogassanak világszerte, ezzel befolyásolva a nemzetállamok döntéshozatalát. Musk nem ilyen; tudomásom szerint nem támogatott politikai pártokat. Ezzel szemben Soros György ilyen tevékenységet folytat, ami valódi beavatkozásnak számít a nemzetállami politikába" - nyilatkozta Meloni.

"Kizárom, hogy az USA a következő években megpróbálja erőszakkal elfoglalni a számára érdekes területeket " - mondta Meloni a napokban Donald Trump Panamával és Grönlanddal kapcsolatos nézeteiről.

Úgy vélem, hogy a kijelentések inkább egyfajta üzenetet hordoznak néhány jelentős globális szereplő számára, mintsem hogy ellenséges követeléseket fogalmaznának meg az említett országok irányába. A Panama-csatorna rendkívül fontos a világkereskedelem és az Egyesült Államok számára. Grönland szintén stratégiai jelentőséggel bír, hiszen gazdag nyersanyagokban. "Ezek olyan területek, ahol egyre inkább megfigyelhetjük a kínai befolyás növekedését" - fejtette ki a miniszterelnök.

"Ezek a nyilatkozatok a nagyhatalmak közötti tartós viták szerves részét képezik, és erőteljesen tükrözik, hogy az Egyesült Államok nem marad passzív megfigyelője más globális szereplők lépéseinek olyan stratégiai fontosságú területeken, amelyek az USA és a Nyugat érdekeit érintik" - zárta mondandóját.

Meloni megerősítette, hogy fontolgatja, részt vesz-e Trump január 20-i beiktatásán.

A sajtó ezután az Egyesült Államok ukrajnai visszavonulásának lehetőségeiről, a NATO-tagságról, valamint egy esetleges "igazságos béke" megteremtéséről érdeklődött Oroszországgal, miután 2022-ben megkezdődött az invázió.

"Nem várok amerikai kivonulást. Trump 'béke az erőn keresztül' kifejezést használta. Ha ma békéről beszélnek, az azért van, mert Oroszország egy kicsit megfeneklett Ukrajnában, köszönhetően az ukrán nép bátorságának és a nyugati támogatásnak. Ezt Trump jól tudja" - mondta Meloni.

„Nyitott vagyok arra, hogy támogassam azokat a lehetőségeket, amelyeket Ukrajna kész elfogadni. Meggyőződésem szerint a biztonsági garanciák, amelyeket Ukrajna számára nyújtunk, kulcsfontosságúak a tartós béke megteremtéséhez az országban” – nyilatkozta.

"Oroszország a múltban megszegte az általa aláírt megállapodásokat . Biztonsági garanciák nélkül nem lehetünk biztosak abban, hogy ez nem fog megismétlődni. Nem én határozom meg, hogy mik legyenek az igazságos béke feltételei. Ha Ukrajna beleegyezik, akkor szerintem igazságos béke lesz".

A miniszterelnököt ezután az Olaszország és Görögország közötti kapcsolatokól kérdezték. "A kapcsolatok nagyon jók. Én és (Kyriakos) Mitsotakis sok témáról beszélünk közös megközelítéssel, a védelemről, a biztonságról, a bevándorlásról, a vidék biztonságáról a szélsőséges időjárási eseményekkel szemben" - mondta Meloni.

'Rómában kormányközi csúcstalálkozót tartunk. Szeretnénk papírra vetni az együttműködés alapelveit, különösen a biztonság és a civil együttműködés terén"."

A sajtó képviselői a miniszterelnöktől tájékoztatást vártak az albániai migránsközpontok vezetésével kapcsolatos kérdésekről, beleértve a központok használatával összefüggő vitás helyzeteket is. Emellett érdeklődtek arról is, hogy a központok létrehozása miért akadt el a bíróságokon, mivel azokat alkotmányellenesnek nyilvánították.

"A Legfelsőbb Semmítőszék ítéletei igazat adnak a kormánynak. A kormánynak kell megállapítania, hogy mely országok biztonságosak, és a bíró általánosságban nem oldhatja fel az elzárást, csak konkrét esetekben. A bírák nem foglalkoznak az egyedi ügy érdemi részével. Az albániai központok készen állnak a működésre" - nyilatkozta Meloni".

A miniszterelnök az olaszországi sajtószabadságról és az újságírókkal való viszonyáról nyilatkozott. Kiemelte, hogy gyakran éri vád a hallgatás miatt: "Azt mondják, hogy nem reagálok az újságírók kérdéseire. Kértem egy statisztikát 2024-re vonatkozóan, ami megmutatta, hogy az év során 350 kérdésre válaszoltam, ez szinte naponta egyet jelent. Nem érzem szükségét annak, hogy védekezzek azzal a jövendöléssel szemben, miszerint korlátozást vagy problémát jelentenék a sajtószabadság vagy a demokrácia szempontjából" - fogalmazott a miniszterelnök.

"Előfordul, hogy olyan szavakat idéznek, amelyeket soha nem mondtam, és olyan tényeket közölnek rólam, amelyek nem történtek meg. Szeretném, ha megpróbálnánk más alapokról indulni. Én továbbra is tiszteletet tanúsítok az önök munkája iránt, és megengedem magamnak, hogy tiszteletet kérjek az enyém iránt".

Giorgia Meloni ezután kifejtette, hogy Elisabetta Belloni lemondott a Biztonsági Hírszerzési Főosztály igazgatói pozíciójáról. Ezzel egy időben megerősítette, hogy utódja Vittorio Rizzi lesz, aki jelenleg a Belső Hírszerzési és Biztonsági Ügynökség (AISI) igazgatóhelyetteseként tevékenykedik.