Melyik összeg térül meg? Az előleg vagy a kaució?
Amikor albérletbe költözünk, rengeteg dologra érdemes ügyelni ahhoz, hogy a bérlés folyamata zökkenőmentesen menjen végbe. Különösen fontos a kaució, amely egyfajta pénzügyi garanciát jelent a bérbeadó számára. Érdemes tudni, hogy bizonyos körülmények között ez az összeg nem feltétlenül kerül automatikusan visszafizetésre a bérlőnek, ezért fontos, hogy alaposan tájékozódjunk a bérleti szerződés feltételeiről és a lehetséges visszatartási okokról.
A kaució, más néven óvadék, a bérleti megállapodások egyik alapvető pénzügyi garanciája, amelyet a bérlő a szerződés aláírásakor átad a bérbeadónak. Ennek fő célja, hogy védelmet nyújtson a bérbeadónak a lehetséges károk vagy elmaradt bérleti díjak esetén. Sokakban él az a tévhit, hogy a kaució automatikusan visszajár a bérleti időszak végén, de a helyzet ennél bonyolultabb: a visszatérítés csak akkor lehetséges, ha az albérlő maradéktalanul eleget tett minden kötelezettségének, és a lakást a megfelelő módon használta.
Kiköltözés után, amennyiben a bérlőnek maradt fenn bérleti díj- vagy rezsi hátraléka, és nem történt komolyabb károsodás, mint például egy betört üveg vagy súlyos falrongálás, akkor jogosult lehet a kaució visszaigénylésére. A bérbeadó azonban visszatarthatja a kauciót egészen addig, amíg a bérlő el nem hagyja a lakást, és nem rendezi a hátralékait, valamint amíg a bérbeadó át nem veszi a lakást. Az enyhe kopások és kisebb sérülések, amelyek a használatból adódnak, nem lehetnek okai a kaució levonásának, de ha extrém károsodás történik, a bérbeadó hivatkozhat arra, hogy a javítási költségeket a kaucióból fedezi, így azt nem téríti vissza. Fontos, hogy a kaucióval való elszámolás csak a kiköltözés után történhet meg – tette hozzá Boda Róbert, kaposvári ügyvéd.
Kaució visszatartásának leggyakoribb okai
A kaució visszatartásának leggyakoribb indoka a bérleti díj vagy a rezsiköltségek meg nem fizetése. Amennyiben a bérlő elmarad a kötelezettségeivel, a bérbeadó jogosan élhet a kaucióval, levonva belőle a fennálló tartozást. Érdemes hangsúlyozni, hogy a kauciót nem lehet automatikusan az utolsó hónap bérleti díjának lefedezésére használni, kivéve, ha a felek ezt kifejezetten a szerződésben rögzítették.
Előfordulhat, hogy a bérlő a bérleményben különféle károkat okoz. Ilyenek lehetnek például a bútorok, falak vagy berendezések megsérülései, amelyeket nem pótolt. Ilyen helyzetekben a bérbeadó jogosan tarthatja vissza a kaució egy részét a helyreállítási költségek fedezésére. Fontos azonban megjegyezni, hogy a normál használatból eredő elhasználódás, mint például a festék kopása vagy a padló természetes viselése, nem indokolja a kaució visszatartását.
A lakás állapota kulcsfontosságú tényező a bérleti kapcsolat során. Amennyiben a bérlő nem adja vissza a lakást a szerződésben előírt állapotban – például nem végzi el a takarítást vagy a szükséges javításokat –, a bérbeadó jogosult levonni a kaucióból a helyreállítás költségeit. Ilyen helyzetekben a bérlőnek lehetősége van arra, hogy írásban egyeztessen a bérbeadóval, és tisztázza, miért tartja indokoltnak a kaució visszatartását. Ha a felek között nem sikerül rendezni a nézeteltérést, a bérlő jogorvoslatért bírósághoz is fordulhat a kaució visszaszerzése érdekében.
