Nagy Márton: Magyarország a versenyképesség növelésére összpontosít | Demokrata

Nagy Márton véleménye szerint elengedhetetlen, hogy az Európai Uniót „megmentjük, mielőtt végleg elhalna”, mivel a jelenlegi gazdasági helyzetben nem képes felvenni a versenyt sem az Egyesült Államokkal, sem pedig Kínával. A digitális és zöld átmenethez szükséges beruházások uniós szinten becslések szerint 700-800 milliárd eurót igényelnek, ám a költségvetési szigorúság miatt ez a forrás nem áll rendelkezésre. Bár elkerülendő a „fiskális alkoholizmus”, az EU támogatási rendszerét sürgősen át kell alakítani, hiszen a digitális és zöld fordulat kezdeti költségei rendkívül magasak. A strukturális reformok érdekében elengedhetetlen, hogy „kinyissuk a pénzcsapokat”, és új forrásokat irányítsunk a megfelelő területekre. Európa előtt tehát egy fontos döntés áll: a versenyképességet helyezze-e előtérbe, vagy inkább a hiánycélokat tartsa szem előtt – emelte ki.

A tárcavezető véleménye szerint Brüsszel nem igazán foglalkozik a gazdaság jövőjével, holott ez lenne a leglényegesebb feladat, hiszen versenyképesség nélkül nem létezhet sikeres társadalompolitika vagy hatékony ellátórendszer. Az EU inkább az ukrajnai konfliktus finanszírozására összpontosít, miközben az Egyesült Államok és Kína folyamatosan előrehalad a magas hozzáadott értéket képviselő iparágak fejlesztésében. A tárcavezető kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia terén az EU már lemaradásban van, az űripar talán még tartogathat lehetőségeket, de az autóipar tűnik a legígéretesebb kitörési lehetőségnek. Megjegyezte, hogy a közösségi direktívák között nem található olyan, amely kifejezetten az e-mobilitásra vonatkozna, ezen a téren pedig az elektromos járművek piaca is stagnálásra kényszerült Európában.

Nagy Márton, a magyar EU-elnökség egyik prominens képviselője, úgy véli, hogy az unió jelenlegi gazdasági kihívásai végre a középpontba kerülhettek. Közben a német gazdaság szereplői is egyre inkább kifejezik elégedetlenségüket amiatt, hogy a "fiskális konzervativizmus" miatt nem férnek hozzá a szükséges forrásokhoz. Ez különösen lényeges, hiszen Németország nélkül az európai színtéren sem várható jelentős változás. A miniszter kiemelte, hogy az amerikai elnökváltás és a német választások után a következő másfél-két hónapban nemzetközi szinten várható súlypontváltások, amelyek a magyar érdekek szempontjából is jelentős következményekkel járhatnak.

Bóka János, az európai uniós ügyek minisztere kifejtette, hogy Európában a valódi jobboldali alternatíva először a magyar elnökség alatt mutatkozott meg. A tárcavezető hangsúlyozta: a rendszerváltozáshoz egy külső forrásból érkező erős politikai impulzusra van szükség. „A magyar elnökség a változás katalizátoraként funkcionálhatott, de az új erő, a változás szellemisége és eszköze a Patrióták kezében van” – tette hozzá. Szavai szerint a magyar elnökség megvilágította a változás lehetőségét, és elhintette annak magvait. „Ha a törekvésünk sikeres lesz, akkor évtizedek távlatából visszatekintve a magyar uniós elnökség történelmi eredményei között tarthatjuk majd számon ezt” – zárta gondolatait.

Bóka János hangsúlyozta, hogy az Európai Unió (EU) az utóbbi húsz év során nem csupán egy értékekre épülő közösségként működött, hanem egy erőteljes hatalmi központtá fejlődött, amely már „föderális államkezdeményként” is definiálható.

Brüsszel csendes államcsínyt hajtott végre a tagállamok és az európai polgárok politikai felhatalmazásának hiányában, az uniós szerződések betűivel ellentétben, a tagállamok alkotmányos berendezkedését és intézményei aláásva - értékelt.

Kijelentette, hogy szükséges megállítani ezt a folyamatot, és visszafordítani a dolgokat Magyarország szuverenitásának megóvása érdekében, a demokrácia és a jogállamiság értékeinek védelmében, valamint a hatékonyabb és jobb európai együttműködés elősegítése céljából.

Bóka János hangsúlyozta, hogy "valójában mi a rendszer ellenzéke vagyunk", ami azt jelenti, hogy a magyar uniós elnökség számára komoly kihívást jelentett egy olyan feladat kezelése, amely az intézményrendszer egyik aspektusának működtetésével kapcsolatos.

Rögzítette: a magyar elnökség bebizonyította, hogy a tagállamok képesek lennének visszavenni politikai kezdeményezést és a stratégiai iránymutatói szerepet. Ezt mutatja többek közt a versenyképességről szóló budapesti nyilatkozat, ami nemcsak a tartalma miatt fontos, hanem azért is, mert a tagállami vezetők irányt szabtak vele a következő évekre - mondta.

Bóka János véleménye szerint a magyar elnökség teljesítménye nyilvánvaló mindenki számára, de ahhoz, hogy valódi történelmi sikert érjünk el, folytatniuk kell a munkát. Az Európai Uniónak fejlődnie szükséges, és ez csak akkor válik valóra, ha aktívan lépéseket teszünk ennek érdekében - emelte ki.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára előadásában kiemelte, hogy a magyar uniós elnökség középpontjában a külpolitika állt. Az elnökség során politikai célkitűzéseket fogalmaztak meg, amelyeket a kormány vezetése, különösen Orbán Viktor miniszterelnök, július elsején az EU-elnökség legfőbb prioritásaként határozott meg, nevezetesen Európa békéhez való közelebb vitelét.

A politikus kiemelte: a magyar erőfeszítéseknek köszönhetően ma már nem tabu Európában a békéről, a háború lezárásól és a kommunikációs csatornák minden irányból történő nyitva tartásáról beszélni, és egyre több európai állam- és kormányfő csatlakozik ehhez a retorikához.

A bővítéspolitikai eredmények közé sorolta, hogy Albániával megnyitották a tárgyalási folyamatot, Montenegróval lezártak három fejezetet, valamint Szerbiával előkészítették a kormányközi konferenciát. Megemlítette azt is, hogy öt év óta először vett részt török külügyminiszter a Külügyek Tanácsának informális ülésén.

Magyar Levente kiemelte, hogy jelentős előrelépést sikerült elérni Moldova uniós csatlakozásának ügyében.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára továbbá elmondta, hogy a védelempolitika területén továbbfejlesztették az intézményi kereteket, és az illegális migráció területén "beért, ami, amit oly sok éve mondunk", hiszen ma az EU sürgeti az illegális migrációval szembeni fellépést.

A legmeghatározóbb eredmények között emelik ki a békemisszió "beérésének hosszú távú stratégiai jelentőségét", amely mellett hangsúlyozzák, hogy sikerült "Erdélyt Schengen övezetébe integrálni; ezzel párhuzamosan Románia és Bulgária is csatlakozott".

Várhelyi Olivér, az egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztos, aki december elsejéig a szomszédságpolitikáért és a bővítési ügyekért volt felelős, kiemelte, hogy az elmúlt öt évben végzett munka révén a magyar elnökség idejére olyan eredményeket sikerült elérniük, amelyek a bővítést a legfontosabb európai témák közé emelték. Most már a tagjelölt országok számára nem az a kérdés, hogy lesz-e bővítés, hanem hogy mikor valósul ez meg. Várhelyi Olivér hangsúlyozta, hogy a Juncker-bizottság örökségét vették át, amely a bővítést elérhetetlennek nyilvánította. Elmondása szerint tíz évnyi munkát kellett sűríteniük öt évbe: Albániával már tényleges csatlakozási tárgyalások folynak, és az ukrán-orosz konfliktus ellenére sikerült előrelépni Szerbia csatlakozási folyamatában is, amely eddig stagnált.

A biztos hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség nyílt, őszinte és világos módon közelítette meg a felmerülő kérdéseket, és bátran vállalta a politikai kihívásokat. Ennek eredményeként az új bizottság számára csupán egyetlen feladat maradt: 2029. október végéig befejezni a csatlakozási tárgyalásokat - tette hozzá.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára előadásában emlékeztetett: Románia és Bulgária 13 évet várt, hogy a schengeni térséghez csatlakozhasson, úgy, hogy 7-8 éve már teljesítették a kiszabott feltételeket, de mindig jött egy újabb és újabb feltétel. Szerinte ennek több tanulsága is van: az egyik, hogy a közép-európai országokkal szemben lehet úgy viselkedni, hogy időközben lehet újabb és újabb feltételeket szabni. A másik, hogy a közép-európai országok ki tudnak állni egymásért.

Az államtitkár szólt arról is, hogy a Brüsszel által képviselt világ már elmúlt. Képviselőit azokhoz a második világháború utáni japán dzsungelharcosokhoz hasonlította, akik nem vették észre, hogy vége a háborúnak. "Brüsszelben egy bezárt buborék van" - értékelt.