A héten figyelemre méltóan erősödött a forint, de a kiabálós incidens mindent felforgatott.

Régóta nem tapasztalt erős hétnek indult a forint, egészen péntek délutánig, amikor a Fehér Ház eseményei, az amerikai elnök, helyettese és az ukrán elnök között zajló, emelt hangú "diskurzus" mindent felborított, amit a magyar deviza a korábbi napokban felépített. Végül nem alakult ki pánik a forint piacán, de aggasztó volt látni, ahogy az euró-forint keresztárfolyam 408-ig emelkedett, mielőtt végül visszatért ahhoz a szinthez, ahol a hét elején kezdte, 403,08-on.

A leglényegesebb fordulat szerdán történt, amikor október óta először az árfolyam a lélektani 400-as határ alá süllyedt, így éppen úgy, ahogy a magyar miniszterelnök egy héttel korábban előre jelezte.

A magyar deviza szempontjából támogatónak tekinthető, hogy a kormányfő által meghirdetett adócsökkentések nem váltottak ki forinteladásokat (valószínűleg azért, mert a költségvetési lazítások nagy része a 2026-os büdzsét érintik majd), valamint abba is bele lehet kapaszkodni, hogy Trump csütörtök esti, az EU termékekre vonatkozó 25 százalékos vám bevezetésének ígérete sem okozott különösebb drámát a hazai deviza árfolyamában.

A forint árfolyamát már hetek óta támogatja a Magyar Nemzeti Bank határozott és szigorú kommunikációja. A keddi sajtótájékoztatón a jegybank illetékesei megerősítették, hogy az inflációs trendek felfelé módosultak, és a gazdasági folyamatok messze eltérnek a korábbi várakozásoktól. Ennek következtében a jelenlegi 6,5%-os alapkamat fenntartása hónapokig lehetséges, azonban kérdéses, hogy ez elegendő lesz-e ahhoz, hogy a forint tartósan 400 alatti szinten maradhasson. Ehhez elengedhetetlen lenne a fejlődés az ukrajnai béketárgyalások terén, ám pénteken ezek a tárgyalások jelentős akadályokba ütköztek. Az események hatása nemcsak a forinton, hanem más régiós devizákon, például a złotyn is érezhető volt.

Matolcsy György, a leköszönő jegybankelnök, egy csütörtöki esemény keretében kifejtette, hogy 2022 októberében a legnagyobb gazdasági válságok egyikével néztünk szembe. Ha a hatóságok nem hajtották volna végre a radikális, 500 bázispontos kamatemelést, az euró árfolyama akár 500-700 forintra is felkúszhatott volna. Varga Mihály, aki Matolcsy helyére lép, várható monetáris politikai irányvonaláról itt értekeztünk.

Itthon megkezdődött a gyorsjelentési időszak, amely hétfőn az Alteóval folytatódik. Ez a midcap részvény idén már 42%-os árfolyam-emelkedést mutat, míg éves szinten az árfolyama megduplázódott. Öt éves távon pedig lenyűgöző, 49,4%-os évesített hozamot biztosított a befektetők számára.

A Magyar Telekom részvényeseinek sincs okuk panaszra, hiszen a szolgáltató részvényeit utoljára 25 éve árazta a piac a mostani, körülbelül 1600 forintos szinten. A társaság tavaly 163 milliárd forint nyereséget könyvelhetett el, amely meghaladta a várakozásokat. Különösen meglepő, hogy a tervezett 70 százalék helyett 80 százalékot osztanak vissza a tulajdonosoknak. Ráadásul az új osztalékpolitika jövőbeli lehetőségei között akár 100 százalékos visszaosztás is szerepelhet. A jelentés közzététele után a Concorde 1 556 forintról 2 029 forintra emelte a Magyar Telekom célárát, és az ajánlást felhalmozásról vételre módosította.

A Richter 2024-et kiemelkedő rekorddal zárta, azonban a negyedik negyedévben egyes profitmutatók elmaradtak a prognózisoktól, és az egész évet nézve a vezetőség várakozásai sem valósultak meg teljes mértékben.

A 4iG is közzétette a legfrissebb pénzügyi jelentését, és a bevételek növekedése itt is látványosan megugrott. A vállalat EBITDA mutatója is jelentős fejlődést mutatott, azonban egyes egyszeri tételek következtében az éves eredmény végül sajnálatos módon mínuszba csúszott.

Így mozgott a magyar blue chip részvények árfolyama a héten:

A hármas elnöki csúcstalálkozó a forint árfolyamával szemben csak pillanatnyi zajként mutatkozott meg az amerikai részvényindexeken pénteken, sőt végül napi maximumon zártak a tengerentúli tőzsdék. Korrigált az Nvidia is, azok után, hogy az egyébként erős, de a magas mérce miatt sokaknak nem elég erős jelentést szerdán közzétették.

A Tesla esetében a felpattanásra még várni kell, hiszen a vállalat részvényeinek ára a héten 13 százalékkal csökkent, így a vállalat piaci kapitalizációja november óta ismét 1000 milliárd dollár alá került. Az Európai Autógyártók Szövetsége arról számolt be, hogy a Tesla eladásai Európában 45 százalékkal visszaestek, míg az elektromos autók általános piaca 37 százalékos növekedést mutatott.