A magyar lakosság körében sokan nem érzik kielégítőnek a bíróságok függetlenségét.
Demonstráció az igazságügy függetlenségéért 2025. február 22-én - Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
A legfrissebb Eurobarométer-felmérés szerint a magyar lakosság csupán 38 százaléka véli úgy, hogy a hazai igazságszolgáltatás függetlensége kedvező, ami jelentősen elmarad az uniós átlagtól. Az Eurofocus által közzétett adatok rávilágítanak arra, hogy a közvélemény ezen a téren nem éppen biztató képet mutat.
A megkérdezettek 38%-ának véleménye alapján 7% úgy érzi, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége Magyarországon kiváló, míg 31% inkább pozitívan értékeli azt. Az Európai Unió polgárai között 54% véli jónak a bíróságok és bírák függetlenségét, köztük 13% számára ez rendkívül jónak számít, míg 41% inkább jónak tartja.
A legmagasabb elégedettségi szintet a skandináv és közép-európai országokban mérték: Finnországban 89, Ausztriában 87, Dániában pedig 81 százalék értékelte jónak a bírói függetlenséget. Az EU-n belül a skála másik végén végzett Lengyelország, Bulgária és Magyarország.
A kedvezőtlen eredmények hátterében minden országban hasonló tényezők állnak: legfőképpen a kormányzati és politikai beavatkozásokra vezethetők vissza. A magyar válaszadók háromnegyede úgy véli, hogy ez "nagyon erősen" vagy "inkább" hozzájárul a negatív véleményük kialakulásához. Ezen kívül gyakran említették a bírói függetlenség intézményi szintű gyengülését, amely státuszbeli problémák révén valósul meg.
Idén februárban mind Budapesten, mind Szegeden több ezer ember gyűlt össze, hogy kifejezze tiltakozását az igazságszolgáltatás függetlensége érdekében. Ezt megelőzően, tavaly december 11-én egy hasonló megmozdulásra került sor, amelyet a kormány és az Országos Bírói Tanács (OBT) között létrejött megállapodás váltott ki. A megállapodás lényege, hogy az évek óta elmaradó béremelés fejében az OBT hozzájárult ahhoz, hogy a kormány jelentős reformokat hajtson végre az igazságszolgáltatás területén. Azok a bírók és igazságügyi dolgozók, akik tiltakoztak e döntés ellen, úgy vélik, hogy az OBT ezzel áruba bocsátotta az igazságszolgáltatás függetlenségét és tisztességét, hiszen nem lett volna szabad a béremelést a reformok elfogadásához kötniük.
A kormány célja között szerepelt a bírói kinevezések alsó korhatárának 35 évre emelése. A törvénymódosítást elméletileg véleményezésre kellett volna bocsátani az Országos Bírói Tanácsnak (OBT), ám egy ügyes jogi manőver révén a javaslatot az OBT értesítése nélkül sikerült áterőltetni a parlamenten.
