A víz hiánya fenyeget, ha nem teszünk lépéseket - A klímaváltozás hatásai nyomán

A 2025-ös év egy szokatlanul alacsony vízállással köszöntött be a Dunán, ami jól mutatja a klímaváltozás egyre égetőbb hatásait, amelyek már jelen vannak a mindennapjainkban. A Kemma.hu podcast legújabb epizódjában Molnár András vízügyi szakértővel tárgyaljuk, miként alakul a folyó élete ebben az új környezetben, és milyen lépéseket tehetünk a víz megőrzése érdekében az aszályos időszakokban.

Az idei év rendkívüli aszálya egy újabb intő jel mindnyájunk számára: a víz már nem jut el olyan helyekre, ahol korábban természetes úton megjelent.

A Kemma.hu podcastjának friss epizódjában Molnár Andrással, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tatai szakaszmérnökével beszélgetünk arról, hogy miért csökkent rekord közeli szintre a Duna vízállása, mi történt a téli hóval, mit tehetünk a talajvíz megtartása érdekében - és van-e még időnk felkészülni a változásokra.

Az aszály mára elválaszthatatlan része lett mindennapjainknak?

Olyan izgalmas kérdésekre kutattuk a válaszokat, mint például:

Miért tűnik el az eső, mintha sosem érkezett volna? Milyen titkok rejlenek a föld mélyén, hogy ennyire gyorsan magába szívja a vizet?

A kisvizes időszakok során a halak, az árterek és a talaj viszonya jelentős változásokon megy keresztül. A halak, amelyek a víz mélységétől és áramlásától függenek, gyakran zsugorodó élőhelyekkel és csökkenő táplálékforrásokkal szembesülnek. Az alacsony vízszint miatt a halak mozgástere korlátozódik, ami stresszhez és akár populációcsökkenéshez is vezethet. Az árterek, amelyek általában a folyók áradásainak idején gazdagodnak tápanyagokkal, most kiszáradhatnak, ami hatással van az ott élő ökoszisztémákra. A növényzet, amely a víz közelségére épít, szenvedhet a vízhiánytól, és a biodiverzitás is csökkenhet. A talaj szempontjából a kisvizes időszakok a nedvesség elvesztését jelentik, ami befolyásolhatja a növények gyökérzetének fejlődését és a talaj szerves anyagának lebomlását. A talajerózió és az aszályosodás kockázata megnő, ami hosszú távú hatásokkal járhat a mezőgazdaságra és az ökoszisztémák stabilitására. Összességében a kisvizes időszakok komplex hatásai megkövetelik a tudatos erőforrás-gazdálkodást, hogy megőrizzük az élőhelyek és a fajok sokszínűségét.

* Miért hiányoznak évtizedek óta az öntözőrendszerek?

Hallgasd meg az adást, ha érdekel, hogyan lesz a klímaváltozás a mindennapok realitása, és miért nem elég már csak imádkozni az esőért.