Nemzetstratégiai szempontból kiemelkedő orvostudományos kutatás összefonódásban.

A kormány által tervezett törvénymódosítás, amely új kategóriaként definiálná a nemzetstratégiai jelentőségű orvostudományos kutatást, komoly aggályokat vet fel. A jogszabály célja, hogy megkönnyítse az állampolgárok bizalmas orvosi adatainak kutatási célú felhasználását - hívja fel a figyelmet egy adatvédelmi szakértővel folytatott beszélgetésünk. A helyzet sürgősnek tűnik a kormány számára, hiszen az általános vitát már a javaslat benyújtását követő héten, egy 19 órás parlamenti ülés keretein belül lebonyolították. Érdemes megjegyezni, hogy a módosítási javaslatok benyújtásának határideje mindössze két nappal a vita lezárása után állt be.

A törvénymódosítás nem áprilisi tréfa, bár 2025. április 1.-jén - ahogyan azt már megszokhattuk - egyéni képviselői indítványként nyújtotta be dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az orvostudományi kutatással összefüggő törvények módosításáról szóló tervezetet, amely a magyar lakosságról az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) tárolt adatok kutatási célú felhasználását érinti. Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő hívta fel rá portálunk figyelmét.

A tervezet indoklása szerint a módosítás célja, hogy lehetőséget teremtsen a népegészségügyi szempontból kiemelkedő orvostudományi kutatások számára az egészségügyi adatok automatizált átadására, amely az adatok másodlagos felhasználását szolgálja. A tervezet egy jól szabályozott keretrendszert javasol, amely pontosan meghatározná, hogy mely kutatók jogosultak az elektronikus adatátadásra, és milyen követelményeknek kell megfelelniük. E módosítás révén bevezetésre kerülne a "nemzetstratégiai jelentőségű orvostudományi kutatás" fogalma, amely lehetővé tenné, hogy az ilyen kutatások engedélyezett szereplői automatikusan hozzáférhessenek az EESZT-ben tárolt adatvagyonhoz. Az adatátadás kiterjedne az EESZT-ben található strukturált adatokra, mint például az e-Katalógus rekordok, e-Receptek és oltási nyilvántartások, valamint a strukturálatlan adatokra, mint a leletek, zárójelentések és ambuláns lapok. A tervezet szerint az adatok átadásához az érintett betegek írásos hozzájárulása szükséges. E hozzájárulás megszerzése után a kutatók rendszeres időközönként (havonta vagy negyedévente) álnevesített formában kapnák meg a csatlakozott betegek adatait az EESZT-ből.

Ahhoz, hogy egy kutatás megkapja ezt a státuszt, s hogy jogosulttá váljon az automatizált adatátadásra, többletkövetelményeknek kell megfelelnie. A tervezethez érdemben csak a Mi Hazánk vezérszónoka szólt hozzá. Az általános vitában elhangzott adatkezelést érintő bírálatok kapcsán valószínűleg lesznek módosító indítványok (de ezek még nem érhetők el az Országgyűlés honlapján). A tervezett módosítók tartalmát ismerő Alexin Zoltántól megtudtuk, hogy ezek nagyobb átláthatóságot és szigorúbb adatvédelmi előírásokat szorgalmaznak, azt, hogy ne lehessen az adatokat csak úgy "hazavinni", valamint, hogy ne lehessen átadni közvetlen vagy közvetett azonosításra alkalmas adatokat orvostudományi kutatásra. Utóbbira nagy esély mutatkozik a strukturálatlan PDF állományok átadásakor. Azokból ugyanis nem lehet egyszerűen eltávolítani a személyazonosító adatokat (név, anyja neve, születési adatok, lakcím, TAJ). Ezért ez rendkívül veszélyes.

Azzal, hogy a törvénymódosítási javaslat egyéni képviselői indítványként került a parlamentbe, sikerült kiiktatni a társadalmi vitát - emlékeztetett Alexin Zoltán. Ugyanakkor azért a Kulturális és Innovációs Minisztérium elküldte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) véleményezésre. A hatóságnak egyetlen észrevétele volt: felvetette, hogy miért nem veszik el az adatokat erővel, tájékoztatás és hozzájárulás nélkül. Valóban, a ma hatályos jogi előírások alapján a kutatók az egészségügyi adatokon végzett kutatásaikhoz az adatokat fosztogatással szerzik meg, mindenféle tájékoztatás nélkül. (A kórházi rendszereket és az EESZT-t is eleve úgy fejlesztették, hogy nehogy véletlenül tudják kezelni a tiltakozásokat a kutatási célú felhasználások ellen.) A hatóság a véleményében nem említette, hogy az adatok erőszakos elsajátítása rendkívül megalázó, sérti a nemzetközi emberi jogi normákat, az Oviedói egyezményt, az EU Alapjogi Chartát, a GDPR-t és az EHDS-rendeletet is. "Vajon kivel van a NAIH?" - tette fel a kérdést. A szakértő szerint is merőben szokatlan a javaslat abból a szempontból, hogy hozzájárulást kér.

A nagyobb átláthatóság hiánya aggasztó jelenség. A nemzetközi kutatásetikai irányelvek egyértelműen megfogalmazzák, hogy a kutatásoknak nyilvános keretek között kell zajlaniuk, és teljes mértékben láthatóvá kell tenni, hogy kik és milyen célokra kaptak engedélyt. Az EESZT-beli adatátvitelek sem zajlanak titkos körülmények között, elkerülve a naplófájlok használatát, mert ez az elszámoltathatóság alapelvét súlyosan sérti.

A tervezet nem biztosít megfelelő tájékoztatást a közvélemény számára. Az állampolgárok nem értesülhetnek arról, hogy mely kutatások kaptak nemzetstratégiai jelentőséget, mi a céljuk, milyen adatokat kezelnek, és ha ezek a kutatások befejeződtek, milyen eredmények születtek. Alexin Zoltán válaszában kifejtette, hogy van lehetőség a rendszer átláthatóbbá tételére: szerinte kötelezővé kellene tenni az adatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatók nyilvánosságra hozatalát. Hozzátette, hogy ez az összes uniós jogszabályban szerepel, azonban hazánkba ez még nem jutott el. "Egy dolog biztos: sürgősen véget kell vetni a mutyizásoknak, amelyek az EESZT körül zajlanak, ez egyszerűen elfogadhatatlan!" - hangsúlyozta.

A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy 2026. január 1-jétől a kutatók jogosultak anonim adatokat kérni az EESZT üzemeltetőjétől, hogy támogassák a mesterséges intelligencia algoritmusok fejlesztését, valamint orvostechnikai eszközök létrehozását. Azonban az adatgyűjtés folyamata aggasztó, ugyanis a polgároktól tájékoztatás és hozzájárulás nélkül, szinte erőszakkal vonják el ezeket az információkat. Ráadásul a tiltakozás lehetősége is hiányzik. A törvényben szereplő "anonim" kifejezés miatt formálisan nehéz támadni a folyamatot, ugyanakkor felmerül a kérdés: vajon ki rendelkezik a megfelelő szakértelemmel annak megítélésére, hogy egy adat valóban anonim-e? Az egészségügyi szektorban számos példa mutat arra, hogy az adatokra gyakran ráfogják, hogy anonimok, miközben valójában nem azok. Ebből a szempontból hatalmas kockázatokat rejt a helyzet, és elengedhetetlen lenne a társadalmi kontroll, valamint a nyilvánosság biztosítása.

Alexin Zoltán kifejezte véleményét a Tiltakozunk egészségügyi adataink feltöltése ellen című nyilvános Facebook-csoportban. Bejegyzésében arra figyelmeztette a tagokat, hogy alaposan mérlegeljék, mire adják a hozzájárulásukat.

Az adatvédelmi szakértő hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen lenne az érintett személy írásos beleegyezése ahhoz, hogy az egészségügyi adatait ebben a keretben megosszák. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a hozzájárulás megszerzésének módja jelenleg nem eléggé kidolgozott. Szerinte célszerű lenne, ha a hozzájárulások és azok esetleges visszavonása elektronikus formában történne, hiszen ez egyszerűbbé és hatékonyabbá tenné a folyamatot.