Nincs okunk a rohanásra - az Auto Bild részletes tesztje a Lexus NX 350h Overtrailről.


Valóban, van egy fontos aspektusa ennek: az autó szerencsére időben jelez a hirtelen életbe lépő 50-es sebességkorlátozásról, így óvatosan, lassan fékezünk, hogy minél több energiát visszatöltsünk a hibrid akkumulátorba. Jelenleg egy Lexus NX Overtrail volánjánál ülünk, és úgy érezzük, hogy ennél tökéletesebb helyen nem is lehetnénk.

Bár a dicséretek áradata néha túlzásnak tűnhet, senki sem vonhatja kétségbe, hogy az NX valódi Lexus, olyan, amilyet az ember a japán luxusmárkától elképzel. A kínálatban akadnak olyan modellek, amelyek nem mindig felelnek meg ennek az elvárásnak, de ez az autó, amely a paletta középpontjában helyezkedik el, minden szempontból megfelel azoknak az igényeknek, amelyeket egy Lexustól joggal várunk el.

Ami elsőre mellbe vágja az embert, az a hihetetlen szalonhangulat. Értsük ezt úgy, hogy valami ilyesmi uralkodhat a brit klubok szivarszobáiban, csak itt nincs füst. Van viszont békesség, cseppnyi úrhatnámsággal és csenddel kombinálva. Mérhetetlen kényelemben ül az NX sofőrje akkor is, amikor a város hepehupás útjain, vagy a vasúti sínek szintkülönbségein vág át. Ez persze annak is köszönhető, hogy az NX Overtrail változata - amihez ez a sötétbézs fényezés is jár - terepgumikkal van felszerelve. Na nem olyan igazi bütykös sárdagasztókkal, hivatalosan all terrain-nek nevezik ezt a fajtát, ami jó aszfaltra és földútra is. A trendekkel ellentétben ezek az abroncsok viszonylag magas falúak, cserébe a felni átmérője kisebb, így tökéletesen elnyelik a hepehupákat, persze a rugózással együtt dolgozva. A sofőrnek már-már olyan érzése van, mintha egy olyan autót vezetne, ami a régi idők Amerikájából érkezett és lágyan ringatózva hajózik át az aszfaltok hullámain. Csak ez mondjuk nem leng be annyira.

A tesztautó az NX 350h változata volt, amiről a forgalmiba pislantva kiderül, hogy a hagyományos hibrid rendszert egy 2,5 literes Atkinson-ciklusú benzinmotorral boronálták össze. Nem tölthető konnektorról, nem ígér sok kilométeres elektromos hatótávot, azt adja, amit a Toyota már olyan régóta reszelget: meglepően harmonikusan együttműködő elektromos és benzines hajtásokat. Az autó hátsó kerekeit csak villanymotor hajtja, az elsőket közösen villany és benzin. Fékezéskor, guruláskor az energiát visszatáplálja az akkuba, amit induláskor, gyorsításkor és lassú csordogáláskor hasznosít az elektromotor. Nagyon óvatos gázkezeléssel sem lehet igazán sokat menni vele anélkül, hogy a benzinmotor ne röffenjen be, dugókban viszont ügyesen megoldja a spórolást. A fogyasztás nézőpont kérdése: önmagában a 7,5 liter körüli átlag nem számít kiugróan jónak, ám ahhoz képest, hogy mekkora a kasztni és mekkora a lökettérfogat - na meg a 242 lóerős rendszerteljesítmény - mégis elismerésre méltó.

A beltér sem hazudtolja meg a márka hírét: nem ordít róla a luxus ígérete, a minőségé viszont igen és be is tartja azt. Kiváló anyagokkal dolgoztak, semmi nem süppedős, de valahogy minden érinthető felület pont annyira puha, hogy kellemes legyen simogatni és nyomkodni. Az ajtókra tenyérnyi fabetét is került, ami annak ellenére, hogy valahogy nem passzol a stílushoz, mégis a helyén van. Az ajtónyitó belső kilincse itt is követi a Lexus-divatot, vagyis a hüvelykujjunkkal kell megnyomni, hogy oldjon az elektromos zárszerkezet.

A multimédia központi kijelzője lenyűgözően nagy, 14 colos, mégis, egyáltalán nem tűnik túlságosan nagynak, mint egy oversized tablet. Ilyen tágas beltérben a mérete szinte észrevétlen marad, hiszen minden más kiegészítő is hasonlóan impozáns. Például a mobiltelefon indukciós töltője, ami olyan nagy, hogy ha akarnánk, még egy iPad is simán elférne rajta. Ráadásul rendkívül praktikus, hiszen csak lazán odadobjuk a mobilt, és máris a helyén van. Csak akkor kerülhetünk bajba, ha a kamera kiáll a padból, és nem tud tökéletesen rásimulni, mert ilyenkor sajnos búcsút mondhatunk a töltésnek. A CarPlay és az Android Auto vezeték nélküli használata már szinte alapelvárás ebben a kategóriában, de a kényelme így is megdöbbentő. A rendszer működése zökkenőmentes, akadásnak nyoma sincs. Érdekes módon a nagy kijelzőt a klímavezérlő tekerőgombjaival kombinálták, amelyek a képernyőre lógnak, mintha önálló kijelzőjük lenne, de valójában a multimédiás egység két alsó sarkát használják ki.

Az autó méretei lenyűgözőek: 4660 mm hosszú, 1865 mm széles és 1660 mm magas, de mégis elég kompakt ahhoz, hogy városi környezetben is könnyedén közlekedhessünk vele. A csomagtartója 545 literes kapacitásával bőséges helyet biztosít, akár vízzel, akár bőröndökkel szeretnénk pakolni. Ráadásul a belső tér kialakítása olyan, hogy szinte mindenhol sík felületek találhatók, így a pakolás egyszerű és praktikus.

A Lexus NX 350h nem a kapkodás autója; inkább azoknak való, akik már elérkeztek egy bizonyos szintre – még akkor is, ha éppen úton vannak, értik, mire célzok. Ez a modell nyugodt, magabiztos sofőröknek készült, akik tudják, hogy ha akarják, bármikor könnyedén megelőzhetik a forgalmat az autópályán, de már nem érzik szükségét ennek. Nem sietnek, mert tisztában vannak azzal, hogy az igazán értékes pillanatok akkor kezdődnek, amikor a Lexus volánjánál ülnek. Még ha az alapmodell ára 20 millió forint, és a terepgumikkal felszerelt Overtrailért is közel 30 milliót kell kifizetni, akkor is kérdezhetjük: miért is kellene rohanni?

Related posts