Orbán Győző nyilatkozatot tett, amelyben részletesen beszélt a hatvanpusztai birtokkal kapcsolatos különféle aspektusokról.
A miniszterelnök apja kijelentette, hogy eszébe sem jutott, hogy a beruházás következtében a fia kritikák kereszttüzébe kerülhet.
"Hatvanpuszta egy gazdaság, amely a semmi közepén helyezkedik el, ahogyan azt a neve is sejteti" - nyilatkozta Orbán Győző, a miniszterelnök édesapja a Borsnak adott interjújában. Korábban több médium is próbálta elérni őt, hogy reagáljon a birtokról a sajtóban megjelent hírekre.
A Habsburgok egyik kiemelkedő mintagazdasága a kostelep volt, mely csupán néhány kilométerre helyezkedett el Bányavölgytől, ahol disznótelep működött. Ezen kívül Göböljáráson egy másik telep is található, míg Máriavölgyön a marhatelep terült el, ahol ma golfklub üzemel. A gazdaság sorsa 1945 után megváltozott, ugyanis államosították.
"Ez a hely volt az állami gazdaság telephelye. Apám is, és én is itt dolgoztunk, sőt, a fiam is nyári diákmunkásként csatlakozott. Rengeteg emlék köt ide, mondhatni, a fél életemet itt töltöttem, és valószínűleg ezért lett számomra ennyire fontos. A rendszerváltás után sajnos minden tönkrement, az épületek lerobbantak. Szomorú történet az, ami itt zajlott. Végül úgy döntöttem, megvásárolom a területet. A helyzet vigasztalan volt, szinte minden romokban hevert. Most lassan tíz éve fáradozom azon, hogy újraélesszem ezt a valaha élénk helyet" - osztotta meg Orbán Győző.
Azt fejtegette, hogy Hatvanpuszta különösen fontos a számára, hiszen Alcsúton és Felcsúton is éltek korábban, mielőtt Székesfehérvárra költöztek. E térségben töltötték fiatal éveiket, itt születtek gyermekeik, és fájó szívvel nézte, ahogy mindez elpusztul. Elhatározta, hogy újraéleszti a mintagazdaságot, mert a mezőgazdaság nem csupán hivatása, hanem szívügye is; mezőgazdasági üzemmérnökként végzett, és tudása alapján szeretné helyreállítani a környék egykori szépségét.
A következő évben megkezdődhet a gazdálkodás a területen, hiszen a földek már most megfelelő állapotban vannak - mondta. Hozzátette, hogy a gazdasági központ tervei is megvalósulhatnak az ősz végére. Ugyanakkor a terület kiterjedt, és számos épület található rajta, így a fejlesztésekhez még évek munkája szükséges.
Arra a kérdésre, hogy mit láthatnak a leskelődők, elmondta: "Portaépület, őrszolgálat, trafóház, szennyvízközpont, napelemtelep. Aztán a tisztilakot, ahol valaha a gazdatiszt családja élt. Visszaépítettem a valamikor béresházat is, itt laktak a telepen dolgozók és a családjaik. Kiütöttem a födémet, és könyvtárat csináltam belőle, itt lesz a családunk összes könyve, irata, mindaz, ami megmaradt a múltból. Lesz egy tanulóterem és két diáklak, ha valakit mindez érdekel, és netán kutatni akarna. Az egyik nagy birkaistállóból műhelyházat csináltam, ahol feldolgozhatjuk a terményeket. Gépszín lesz, szerelőakna, aszaló, akarok pálinkafőzőt is, minden, amire egy igazi gazdálkodónak szüksége lehet. És persze szociális helyiségek, munkáslakás, ha igény lesz rá. Vannak raktárak, pincék, garázsok. A másik nagy birkaistállóból vendégházat csináltam. Ha összejön az egész család, vagyunk vagy ötvenen. A dédunokáknak csináltattam egy gyerekmedencét. 12 unokám és 7 dédunokám van. Eddig. Aztán van itt egy nagy gépszín és egy hatalmas pajta, ami még mindig rogyadozik, de már nem ázik be. Azt már biztosan nem én fogom rendbe hozni."
A gánti kőbánya hozta meg számunkra a lehetőséget, mesélte. "A rendszerváltás idején összefogtunk, és közösen megvásároltuk. Ez volt az egyik ritka sikeres MRP (Munkavállalói Résztulajdonosi Program) példája. Öten vagyunk még mindig a csapatban. Az én részesedésem 51 százalék. Szorgalmasan gazdálkodtunk, és mára egy komoly vállalkozássá nőtte ki magát, ami már hetven helyi család megélhetését biztosítja."
Kiemelte, hogy nem csupán a fia miatt érték el a sikereket, hanem a tisztességes gazdálkodásnak köszönhetően voltak eredményesek az Antall-, Horn-, Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok idején is.
