A volt francia köztársasági elnöknek egy éven át nyomkövetővel kell élnie.
A francia köztársaság egykori elnökét, Nicolas Sarkozyt (2007-2012), 2021 márciusában a párizsi büntetőbíróság első fokon egy év letöltendő és két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Az eljárás során azzal vádolták, hogy egy magas rangú francia bírót próbált meg megvesztegetni információkért cserébe. 2023 májusában a fellebbviteli bíróság helybenhagyta az ítéletet, amely lehetővé teszi Sarkozy számára, hogy az elzárást elektromos nyomkövető viselésével, szabadlábon töltse. Ezt követően az exelnök a semmítőszékhez fordult jogorvoslatért.
Az egykori elnök kifejezte szándékát, hogy tiszteletben tartja a jogerős bírósági döntést, ugyanakkor jogorvoslatért folyamodik az Emberi Jogok Európai Bíróságához.
A beadvány ellenére a francia legfelsőbb bíróság által hozott döntés véglegessé vált, így a kiszabott büntetések végrehajtásának megkezdését nem gátolja semmi. A 69 éves egykori államfőt, akit három évre közügyektől eltiltottak, hamarosan beidézik egy büntetésvégrehajtási bíróhoz, aki majd meghatározza az elektromos nyomkövető viselésének pontos feltételeit.
Nicolas Sarkozy-val szemben több jogi ügy is zajlik, azonban ez az eljárás az első, amely bírósági szakaszba lépett. Emellett ez az első eset a V. köztársaság 1958 óta íródó történetében, hogy egy volt köztársasági elnököt korrupciós vádak miatt jogerősen elítéltek.
A volt francia államfő telefonjának lehallgatása 2014 elején vette kezdetét, egy olyan nyomozás részeként, amely a 2007-es elnökválasztási kampánya során felmerült gyanús támogatásokra összpontosított. A vádak szerint Sarkozy a híres líbiai vezetőtől, Moammer el-Kadhafitól szerzett törvénytelen anyagi segítséget. Az egyik lehallgatott beszélgetésből derült ki, hogy Gilbert Azibert, a francia legfelsőbb bíróság magas rangú bírája rendszeresen tájékoztatta Sarkozy ügyvédjét, Thierry Herzogot a Bettencourt-ügy nyomozásának alakulásáról. Cserébe Sarkozy ígéretet tett, hogy közbenjár a bírónak egy monacói állás megszerzése érdekében.
A 2014 márciusában a sajtóban is közzétett telefonbeszélgetésekből az derült ki, hogy Sarkozy és ügyvédje azokról a rendőrségi ügyekről beszélt, amelyekben a volt államfő is érintett. Az ügyészségen akkor hat ilyen eljárás folyt, és ezeket a volt államfő sorra megtámadta a semmítőszéken, ahol Azibert ekkor bíróként dolgozott, és akitől a volt államfő információkat szeretett volna megtudni a várható döntésekről.
Azibert végül nem kapta meg a megígért monacói posztot, miután Sarkozy - a felvételek alapján úgy tűnik, hogy az utolsó pillanatban - meggondolta magát, és nem támogatta a bíró érdekét. A bizonyítékok alapján a volt államfő hátrálását az indokolta, hogy ő és az ügyvédje értesültek arról, miszerint a rendőrség lehallgatja az álnéven regisztrált titkos mobiltelefonjaikat.
Az ügyészség három főszereplőt vont felelősségre, mindannyian korrupció és befolyással való üzérkedés vádjával álltak szemben. Ezen túlmenően az ügyvédet és a volt bírót hivatali titok megsértésével is megvádolták. A büntetési ítélet mindkét jogászt és a volt elnököt egyaránt érintette, de az ügyvédet különösen sújtotta a döntés: hivatásának gyakorlásától három évre eltiltották, míg a bíró a megszokott büntetést kapta.
Nicolas Sarkozy, a francia politikai élet egykori meghatározó alakja, az évek óta zajló jogi eljárás során folyamatosan tagadta az ellene felhozott vádakat. Bár már visszavonult a politikai színtérről, a jobboldalon továbbra is jelentős befolyással bír. Sarkozy korábban úgy nyilatkozott, hogy politikai ellenfelei az igazságszolgáltatást manipulálják az ő lejáratására. A volt elnök azt is kifogásolta, hogy az ügyvédjével folytatott telefonbeszélgetéseit bizonyítékként használják fel ellene egy peres ügyben, amit törvénytelennek tartott. Azonban a fellebbviteli bíróság és a semmítőszék is elutasította az erre irányuló kereseteit. Az ügyészség a felvételek alapján képes volt bizonyítani a korrupciós szándékot, ami tovább súlyosbította a helyzetét.
A volt elnöknek január 6-tól négy hónapig rendszeresen meg kell jelennie a párizsi bíróság előtt, mivel a 2007-es elnökválasztási kampányának líbiai finanszírozása körüli gyanúk miatt eljárás indult ellene. A vádak között szerepel a passzív korrupció, az illegális kampányfinanszírozás, a közpénzekkel való visszaélés, valamint a bűnszervezetben való részvétel.
