Orbán: A rezsicsökkentés megvalósítása Magyarországon a türk szövetségeseink támogatása nélkül elképzelhetetlen lett volna.

Orbán Viktor miniszterelnök és Ilham Aliyev azeri elnök a Karmelita kolostor falai között találkoztak 2025. május 20-án. A rendezvényről készült fotót Benko Vivien Cher örökítette meg, amely a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály és az MTI archívumában található.

A türk országok nélkül Magyarországon nem lenne biztonságban az energiaellátás - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, miután Ilham Aliyev azeri elnököt fogadta kedden a Karmelitában.

A közös sajtótájékoztatón Orbán azt mondta, a türk országok nélkül a családok kétszer-háromszor magasabb árat fizetnének az energiáért, mint most. "Türk barátaink nélkül Magyarországon nem lenne lehetséges a rezsicsökkentés" - mondta a miniszterelnök, hozzátéve: tavaly megérkezett az első földgázszállítmány Azerbajdzsánból, és az elnök ígéretet tett arra, hogy ez idén is így lesz.

Orbán Viktor kiemelte, hogy az elmúlt évtizedek során Magyarország számára bármilyen kihívás, legyen az külpolitikai, pénzügyi vagy energetikai, Azerbajdzsán mindig megbízható partnernek bizonyult. Hangsúlyozta, hogy a mai világ tele van veszélyekkel, a globális biztonságot különböző fenyegetések próbára teszik. Ilyen körülmények között rendkívül fontos, hogy a baráti országok találkozzanak, átbeszéljék a kétoldalú kapcsolataikat, és közösen értékeljék a nemzetközi helyzetet - tudósít az MTI.

A közös sajtótájékoztatón az azeri elnök hangsúlyozta, hogy a két ország közötti kapcsolatok baráti jellegűek. Ilham Aliyev kedden kiemelte, hogy Magyarország az a kevés ország közé tartozik, amelyek független külpolitikai irányvonalat képviselnek. Az azeri elnök méltatta Orbán Viktor tevékenységét, mondván, hogy mindig is védelmezte hazája nemzeti érdekeit, amelyet ők nagyra becsülnek és tisztelettel adóznak neki. A budapesti sajtótájékoztatón, ahogy a Trend hírügynökség beszámolt róla, Aliyev az örmény-azerbajdzsáni békefolyamatot is érintette, megjegyezve, hogy Örményország kisebb módosításokkal, de elfogadta a javasolt béketervezetet.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter keddi közleményében hangsúlyozta, hogy "az Azerbajdzsánnal fennálló stratégiai partnerségünk lehetőséget teremtett arra, hogy jelentős magyar energiavállalatok részesedést szerezzenek azeri földgáz- és kőolajmezőkben". Kiemelte, hogy ez az együttműködés alapvető fontosságú a hazai energiaellátás stabilitásának biztosításához.

A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a megállapodás jelentősége abban rejlik, hogy Brüsszel megpróbálja elvágni a hagyományos energiaszállítási útvonalakat. Szerinte a brüsszeli döntéshozók célja, hogy Magyarország energiaellátása ne legyen stabil, ezzel a magyar családok rezsiköltségei drasztikusan megemelkedhetnének. Szijjártó valószínűleg az Európai Bizottság azon javaslatára utalt, amely az orosz energiafüggőség teljes megszüntetését célozza a következő években, és amely ellen már korábban is hevesen kifogásolta a magyar kormány álláspontját. Továbbá, Szijjártó megemlítette, hogy tizenegy-tizenkét éve a magyar kormány türk országokkal való kapcsolatépítése miatt gúnyt űztek belőlük, míg mára az európai vezetők egyre inkább érdeklődnek a térség iránt, és egymás után látogatják a magyar érdekeltségeket.

Ahogyan már említettük, május 20-21-én, kedden és szerdán a Várkert Bazár varázslatos helyszínén, Budapesten kerül megrendezésre a Türk Államok Szervezetének Informális Csúcstalálkozója. Az MTI tudósítása szerint a rendezvényen Orbán Viktor meghívására részt vesz több kiemelkedő vezető: Recep Tayyip Erdoğan, a török köztársaság elnöke, Ilham Aliyev, Azerbajdzsán elnöke, Shavkat Mirziyoyev, Üzbegisztán elnöke, Kaszim-Zsomart Tokajev, Kazahsztán elnöke, Sadyr Zhaparov, Kirgizisztán elnöke, valamint Kubanychbek Omuraliev, a Türk Államok Szervezetének főtitkára is tiszteletét teszi.

Orbán Viktor tavaly novemberben elnyerte a Türk Világ Legfelsőbb Rendje kitüntetést, amely a Türk Államok Szervezetének legmagasabb rangú elismerése. Ezt a díjat 2019-ben hozták létre, és olyan kivételes vezetőknek ítélik oda, akik jelentős mértékben hozzájárulnak a türk államok közötti szolidaritás és együttműködés erősítéséhez, valamint a közös kulturális örökség megőrzéséhez.