Orbán Viktor az Országgyűlésben bejelentette, hogy jelentős bér- és juttatásemeléseket tervez bevezetni.

Négynapos parlamenti hét kezdődött hétfőn, az azonnali kérdéseket ezúttal a miniszterelnöknek is fel lehetett tenni. Terítéken a gyermekvédelem pénzhiányos állapota, a Szőlő utcai botrány, a munkások helyzete és a munkahelyi balesetek és a devizahitelesek ügye. Jövőre emelik a szociális ellátórendszerben és a kulturális területen dolgozók bérét, és a szociális ellátórendszerben lévő gyermekeknek is több jut majd ételre, sportra, ruhára. A devizahiteleseknél újratárgyalhatják az elsétálás jogát.

Arató Gergely (DK) a Szőlő utcai javítóintézetben tapasztalt visszaélésekkel kapcsolatban tett fel kérdéseket, melyek alapján úgy véli, hogy "összeomlott a kommunikációs kártyavár", amit a pedofil ügyek eltussolására építettek. Azt állították, hogy nincsenek kiskorú áldozatok, miközben a Belügyminisztérium megerősítette, hogy legalább két esetben kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmény miatt folyik nyomozás a Szőlő utcai ügyben. A sajtó két áldozatot is azonosított, akiket az intézmény igazgatója gyerekkorukban manipulált. A nyomozók a Zsolti bácsi nevű felvételt is Juhász Péternél keresték, hivatkozva a Szőlő utcai nyomozásra. Most már csak egy kérdés maradt: Orbán Viktor leváltja-e az érintett minisztereket, vagy ő maga mond le?

Orbán Viktor álláspontja szerint a Szőlő utcai ügy nem más, mint egy álhírbotrány, és azok, akik rágalmazó kijelentéseket tettek, a bíróság előtt találják magukat. "Soha senki nem tudott hiteles bizonyítékot felhozni", fogalmazott a politikus az ügy kapcsán, miközben a nyomozás továbbra is folyamatban van.

Arató Gergely kifejtette, hogy Orbán Viktor csupán a nemzet "Tartuffe"-ját védi. Hangsúlyozta, hogy a kérdésekre való válaszadás elkerülhetetlen, akár most, akár később, és hangsúlyozta, hogy felelősségre kell vonni azokat, akik kinevezték és védték a pedofilokat, valamint akik jelenleg is mindent megtesznek a történtek eltussolásáért.

Orbán Viktor reakciójában kijelentette: "Önök kormánytagokat vádoltak, és amennyiben az eljárások elindulnak, nem fognak a mentelmi joguk védelme mögé rejtőzni."

Komjáthi Imre (MSZP) azzal vádolta a kormányt, hogy tavaly több mint 20 ezer ember szenvedett munkahelyi balesetet, 75-en haltak meg. Amikor a gödi Samsungban, a debreceni, a szigetszentmiklósi vagy az iváncsai akkugyárban baleset történik, kifizetik a büntetést, és a válasz csak annyi, hogy a gyárkapun belül Korea van. A miniszterelnök támogatja-e az MSZP változtatási javaslatát, amely növeli a munkahelyi balesetek elleni védekezést és bünteti, ha egy vezető olyan utasítást ad, amibe egy dolgozó belehal. A minimálbér adómentességét javasolja még a szocialista párt és a Tungsram vagy a Ganz-Mavag bezárt gyárak munkavállalóit támogatnák - tudja-e ezeket a javaslatokat támogatni a miniszterelnök?

Orbán Viktor kifejtette, hogy a munkahelyi balesetek problémája jogszabályi keretek között kezelendő. Aki változtatási javaslatot kíván előterjeszteni, annak azt az országgyűlés illetékes bizottságában kell megvitatnia, a kormány pedig nyitott az értelmes ötletekre. Rámutatott, hogy a szocialista kormányzás alatt 12%-os munkanélküliségi ráta volt, míg jelenleg a gyárak kapuin belül bőséges a munkaerő. Emellett emlékeztetett arra, hogy amikor az MSZP volt hatalmon, a minimálbér csupán 73 400 forintot tett ki, míg most ennek négyszerese érvényes. A kormány munkáshiteleket, gyermekek után járó adókedvezményeket és családtámogató adópolitikát is bevezetett, és minden olyan intézkedést támogat, ami illeszkedik ebbe a rendszerbe.

Komjáthi Imre felhívta a kormányfő figyelmét arra, hogy fontos lenne, ha a bizottságokban lehetőséget kapnának a javaslatok átadására, így azok eljuthatnának a plenáris ülés szintjére.

Orbán Viktor véleménye szerint a szocialista párt nem képviseli a munkavállalók érdekeit, hiszen nem támogatták azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyek a munkások védelmét szolgálják, mint például a gyermekek után járó adókedvezmény.

Lukács László György, a Jobbik képviselője, kiemelte, hogy április vége óta új körülmények alakultak ki a devizahitelesek helyzetében, és a párt álláspontja szerint elengedhetetlen, hogy mindenki kapja vissza az indokolatlanul elvont pénzeszközeit. Ez a kérdés vitatott, de a legkevesebb, amiben a felek egyetérthetnek, hogy a szokásos őszi-téli kilakoltatási moratóriumot, amely november 15-től április 15-ig tart, sürgősen el kellene rendelni, akár már holnaptól.

Orbán Viktor véleménye szerint a moratórium korábbi bevezetése nem volt indokolt. A devizahitelválság ügyfélbázisa jelentősen csökkent, hiszen az 500 ezer ügyből mindössze 6000 maradt, amelyek bírósági szakaszban vannak, és ezek mind bonyolult, egyedi esetek. Javaslata szerint a bírói ítéletek alapján kellene igazságot szolgáltatni, nem pedig merev törvénykezési keretek között.

A jobbikos politikus hangsúlyozta, hogy rengetegen szenvednek indokolatlan terhektől, mivel irreális feltételek mellett tudták csak forintosítani devizahiteleiket. Ezen a helyzeten jogalkotással lehetne javítani. Sok kilakoltatott esetében másnap már követeléskezelők lépnek fel, akik tízmilliós követeléseket támasztanak – ezt a gyakorlatot nem lenne szabad tűrni, és érdemes lenne elengedni ezeket a követeléseket.

Orbán Viktor szerint ha uzsorások jelennek meg, akkor fel kell lépni a törvény erejével, de ha a korábbi tartozások behajtási kísérlete zajlik, akkor ismét lehet vitázni az "elsétálás" jogáról. Korábban azért nem adták ezt meg, mert ha beemelik a magyar jogrendszerbe, akkor a teljes jelzáloghitelezés összeomlik. Meg lehet vizsgálni még egyszer, hogy lehessen-e ezt bevezetni - ha megmarad a jelzáloghitel, akkor egy olyan típusú enyhítést, amit Lukács László György javasolt, támogatna a kormányfő.

Jámbor András Imre (Párbeszéd) mikor kapják meg az emelést a szociális dolgozók és mennyi pénz lesz ez? A gyerekvédelemben 1200-1500 forint jut egy gyerek étkezésére és egy napi tisztítószerre az intézményekben. Ez nagyon kevés, kell a béremelés is. Szőlő utcai ügyben méltánytalan vád érte a kormányt, de ettől még létezik maga a botrány, négy bejelentés és feljelentés történt, amit ki kell vizsgálni. A gyermekvédelmi működést helyre kell tenni, mert Bicske és Szekszárd ügye is ott van, nem működik jól a jelzőrendszer és a gyermekvédelmi rendszer.

Orbán Viktor megfogalmazása szerint a különböző szakmákban dolgozók jövedelme gyakran nem tükrözi az igazságosnak tartott szintet. Míg a szocialista kormány idején szinte mindenki számára kis emeléseket biztosítottak, a Fidesz-KDNP kormánya inkább célzott, lökésszerű emeléseket eszközöl, amelyek révén a bérek jelentősen növekedhetnek. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy bizonyos területek, mint a szociális és kulturális szektor, még nem részesültek ezekből a növelésekből. A 2026-os költségvetési tervezetben tervezzük, hogy foglalkozunk ezzel a kérdéssel, és jelenleg is folynak a viták arról, hogy a tervezett 10-20%-os emelés pontosan mekkora legyen. A szociális intézményekben tapasztalt forráshiány aggasztó, hiszen a gyerekeknek biztosított étkeztetési, ruházkodási és zsebpénz keretek rendkívül alacsonyak, ahogyan a sporttevékenységekre szánt kiadások is. Például, egy kórházban a fejenkénti keret mindössze 4000 forint, amelynek a gyermekek esetében is érvényesülnie kell – és ez a jövőben meg is fog történni.

A párbeszédes politikus kijelentette, hogy a gyermekvédelmi dolgozók bruttó bére mindössze 420 ezer forint, ami rendkívül alacsonynak számít. A 2026-os költségvetést már elfogadták, így sürgősen szükséges a módosítás, de felmerül a kérdés: mikor fog ez megtörténni? Százezer dolgozó várja a "nagy lökést" a változás érdekében.

A kormányfő válaszában hangsúlyozta, hogy a béke elérése a fő cél. "Kíváncsiak vagyunk arra, hogy az ukrajnai konfliktus mikor zárul le, hiszen ez gyökeresen megváltoztatná a makrogazdasági helyzetet. Ugyanakkor a béremelésre vonatkozó terveink nem állnak meg; ha béke lesz, akkor az emelés mértéke is magasabb lehet, és a gyermekeknek járó támogatásokat is növelni fogjuk. A kormány 17 milliárd forintot kíván elosztani ebben a keretrendszerben, és a döntés a következő héten várható" - fogalmazott.

Toroczkai László (Mi Hazánk) a budapesti Donald Trump és Vlagyimir Putyin között zajló amerikai-orosz elnöki találkozó kapcsán kifejezte aggodalmát, hogy milyen előnyöket hozhat ez a magyar nép számára. Kérdése középpontjában állt, hogy a miniszterelnök szóba hozza-e Kárpátalja státuszának ügyét, valamint az ott élő magyarok és ruszinok jogainak sérelmeit. Az esemény jelentősége nem elhanyagolható, hiszen a trianoni békediktátum óta ritkán adódik lehetőség ilyen fontos politikai találkozókra Magyarország területén.

Orbán Viktor szerint az a biztos, ami már megtörtént. A háború blokkolja a magyar gazdaságot, ha ez a blokk feloldódik, mindenre több pénz jut majd. Az autonómia kérdésével kapcsolatban elmondta: az alkotmány kimondja, hogy a határon túli magyarok esetében az autonómiát a mindenkori kormánynak képviselnie kell, ő is ezt teszi.

Toroczkai László válaszában kifejtette, hogy nem találja indokoltnak, hogy a miniszterelnök a kárpátaljai magyarok ügyét az 1991-es népszavazással összefüggésbe hozta volna. Szerinte a kárpátaljai magyar közösség számára már az is elégtelen, ha csupán a 2015-ben megfosztott jogaik visszaadásáról beszélnek. Ráadásul az ukrán parlament elzárkózása az 1991-es népszavazás ratifikálásától szerinte elfogadhatatlan helyzetet teremt.

Orbán Viktor kifejtette, hogy a kárpátaljai magyar közösséggel folyamatosan konzultálnak a legfontosabb ügyekben, hogy a megfelelő időpontokban és helyeken hatékonyan tudják képviselni az érdekeiket.