Különleges alkalomhoz érkeznek a nyugdíjasok, amikor a kormány ajándékkal kedveskedik nekik.
Januárban a nyugdíjak Magyarországon 3,2%-kal növekedtek, mivel a kormány prognózisa szerint ez várható az idei év átlagos inflációja alapján. Ennek nyomán az átlagnyugdíj várhatóan körülbelül 240 ezer forintot fog elérni. Azonban a 2025-re vonatkozó új inflációs előrejelzések tükrében izgalmas kérdés merül fel: vajon novemberben esedékes lesz-e nyugdíjkorrekció, mindössze néhány hónappal a 2026-os parlamenti választások előtt?
Az elmúlt napokban több releváns hírt is kaptak a nyugdíjasok: egyrészt megvalósult a januári szokásos nyugdíjemelés 3,2%-os mértékben, valamint megjelentek a 2024-es egész évre vonatkozó inflációs számok. A nyugdíjas infláció tavaly éves átlagban 3,7% volt, ami a 6%-os tavalyi nyugdíjemelés fényében relatív alacsonynak mondható, így a nyugdíjak reálértéke érdemben javult 2024-ben. Tavaly tehát előállt az a helyzet, hogy a kormány az év elején nagyobbat emelt, mint amit a tényleges és megvalósult infláció indokolt volna. A jelenlegi kilátások alapján viszont nagyon úgy tűnik, hogy 2025-ben fordítva lehet (legutóbb 2023-ban alakult ugyanígy). Ez azt jelenti, hogy a 2025 januárjában végrehajtott 3,2%-os nyugdíjemelésnél magasabb lehet végül az átlagos infláció, legalábbis a jelenlegi tudásunk szerint.
A tavaly decemberi inflációs adatok nyilvánosságra kerülését követően az elemzők sorra módosították a 2024-es éves inflációs előrejelzéseiket, felfelé állítva az áremelkedési ütem várakozásait. Virovácz Péter, az ING Bank szenior közgazdásza és Nagy János, az Erste Bank elemzője is arra számít, hogy az éves infláció idén 4% felett alakulhat. Az OTP Bank szakértői pedig arra figyelmeztetnek, hogy a tavaly decemberben mért 4,6%-os éves növekedés után a pénzromlás sebessége még fokozódhat 2025 első hónapjaiban. Ennek hátterében a januártól érvénybe lépő adóemelések és a megemelt pénzügyi tranzakciós illeték továbbhárítása áll. Továbbá, a decemberi időszakban tapasztalt, tartósan 410 felett mozgó euró-forint árfolyam is hozzájárulhat a cégek és szolgáltatók áremelési politikájához. Mindezek a tényezők pedig a szakértők szerint megnehezítik az inflációs várakozások stabilizálását.
Az OTP Bank elemzői a decemberi inflációs adatok kedvezőtlen alakulása miatt módosították a 2025-ös évre vonatkozó előrejelzésüket. Az eddigi 4,1%-os inflációs prognózist 4,4%-ra emelték. Véleményük szerint az infláció csúcsa január-február környékén, körülbelül 5% körül várható, de az adóemelések havi adatokra gyakorolt hatása jelentős szerepet játszhat a végső eredmény alakulásában.
Ha a jelenlegi előrejelzések szerint az éves átlagos infláció 4,4% körüli értéket mutat, akkor ez 1,2 százalékponttal túllépné a 2025-re vonatkozó kormányzati prognózist. Ha ezt a feltételezést elfogadjuk, akkor a gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy – amennyiben a vártnál magasabb inflációs ütem fennmarad augusztusig – a következmények jelentős mértékben befolyásolják a gazdasági helyzetet és a háztartások költségvetését.
A nyugdíjasok számára egyedi kompenzációs lehetőség nyílik meg az idén novemberben, mivel a várt inflációs ráta meghaladja a korábban előrejelzetteket.
2024 januárjában az öregségi nyugdíj átlagos összege 231 ezer forint volt. Korábban már megállapítottuk, hogy idén 3,2%-os emelés történt, ami havonta 7400 forintnyi extra jövedelmet jelentett az érintettek számára. Ennek következtében az átlagnyugdíj jelenlegi szintje körülbelül 238.400 forintra emelkedett. Ezen kívül, ha figyelembe vesszük az esetleges 1,2%-os nyugdíjkorrekciót, az további 2900 forint havi növekedést hozhat az átlagnyugdíjban.
Amennyiben a várakozások beigazolódnak, és az infláció az előrejelzettnél magasabbra emelkedik az év során, a kormány előtt állni fog a feladat, hogy döntsön a szükséges korrekcióról. Ha a döntés megszületik, az érintett nyugdíjasok novemberben egy egyszeri korrekcióban részesülnek, amely visszamenőleg érinti az eddigi 10 hónapot, valamint a 13. havi nyugdíjat is. Ezen felül a novemberi nyugdíjukat már az emelt összeg alapján kapják meg. A számításaink alapján, ha 1,2 százalékponttal magasabb inflációt veszünk figyelembe, az átlagnyugdíjas számára az egyszeri kompenzáció összege várhatóan körülbelül 31.500 forintot tesz ki.
Az sem mellékes információ, hogy mit jelent ez az esetleges többlet nyugdíjemelés a teljes 2025-ös költségvetés szintjén. Ha több mint 1%-ot rá kell még emelni az év elején végrehajtott nyugdíjemelésre, akkor
Ez az idei költségvetés számára 75-80 milliárd forintnyi plusz kiadást jelenthet.
Ez a GDP-hez viszonyítva mindössze 0,1 százalékpontnál is alacsonyabb egyenlegromlást okozhat (amennyiben a kormány nem tesz lépéseket az egyenleg helyreállítása érdekében). Első pillantásra ez talán nem tűnik aggasztónak, azonban a minimális költségvetési tartalék és a 2025-ös költségvetést körülvevő bizonytalanságok miatt a helyzet összetettebbé válik.
Érdemes azt is kiemelni, hogy a kormány az esetleges nyugdíjkorrekciót és pótlólagos emelést (az augusztusi inflációs számok után) az ősz elején kezdheti el kommunikálni, alig néhány hónappal a 2026 tavaszán esedékes parlamenti választások előtt, ami akár jól is jöhet a kormánypártok népszerűségének javítása érdekében. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a korrekciós mechanizmus nyomán előálló többlet nyugdíjjuttatást nehezen lehet ajándékként értelmezni, hiszen ez a kormány törvényből következő kötelezettsége.
