Ősgabona és kovász: tisztázzuk a fogalmakat! Az ősgabonák olyan régi gabonafajták, amelyek még nem estek át a modern termesztési és nemesítési folyamatokon. Ezen fajták jellemzője, hogy gazdag tápanyagtartalommal bírnak, és sok esetben ellenállóbbak a kü

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet tavaly Száron szervezte meg az idén is várható Gazda-Molnár-Pék tudományos rendezvényét, ahol többek között az ökológiai búzatermesztés, -feldolgozás, valamint élelmiszer-előállítás jelentőségéről, lehetőségeiről esett szó.

A gabonafélék kultúrnövénykörében három különleges búzafajt emelhetünk ki, amelyek az ősgabonák családjába tartoznak: az alakort, a tönkét és a tönkölyt. Ezek az ősi búzák, más néven pelyvás gabonák, rendkívül alkalmasak az ökológiai növénytermesztésben való felhasználásra. Előnyük, hogy viszonylag alacsony tápanyag-ellátottság mellett is képesek jól fejlődni, sőt, a termesztésük során jellemzően nem szükséges növényvédelmi beavatkozásokat alkalmazni.

Cikkünk végén megtekinthető videónkban többek között az ÖMKi szakértője osztja meg tudását az ősgabonákról, és Kovács Beáta Klára közreműködésével a kovász definíciójának felfedezésére is sor kerül.

A tavalyi év időjárása nem kedvezett az ősgabonáknak és egyes búzafajtáknak sem. A korai meleg, kései csapadékkal nem engedte a korábbi évekhez hasonló, szép termés kialakulását.

A minőségi hazai kenyérkészítés terén számos előadó osztotta meg gondolatait, akik elkötelezettek a kovászos kenyér készítésének színvonalának emelése iránt. E törekvések támogatását a Magyar Kézműveskenyér Társaság megalakulása is szimbolizálja. Kovács Beáta Klára, a Búzalelke Pékség vezetője, aki már 12 éve foglalkozik a sütéssel, most a szervezet elnökeként osztotta meg tapasztalatait, hangsúlyozva, hogy rengeteg feladat vár még rájuk.

A társasági tagokat a szakmán túl, természetesen más tényezők is összefűzik. Amikor azt mondjuk, hogy kovász, az ma Magyarországon több mindent is jelenthet. Az élelmiszeripari könyv szerint ez liszt, víz valamint ipari élesztő hozzáadásával is készülhet.

A Magyar Kézműveskenyér Társaság keretein belül egy új védjegyrendszer kerül bevezetésre, amelynek fő célja a kézműves kenyér fogalmának egyértelműsítése. Ez a minőségbiztosítási rendszer a fogyasztók számára nyújt garanciát, biztosítva, hogy a vásárolt kenyér természetes kovásszal készült és hosszú érlelési folyamaton ment keresztül. Emellett arra törekszik, hogy a termékek magyar biogabonából származzanak, és igazolt gazdálkodótól származzanak.