Húzd fel a bátorságod, és merj egy kicsit provokálni a papot!


*Fotó: Nagy-Bodó Szilárd - A Szólj be a papnak! című rendezvényen látható Furó Félix, Jakabos Barnabás, Magó Zsolt-Áron és Bálint Mihály.*

A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) kultúra szakosztálya január 9-én egy különleges eseményt szervezett a G. Caféban, amely a „Szólj be a papnak!” címet viselte. Az este során négy kiemelkedő lelki vezető, Bálint Mihály unitárius lelkész, Furó Félix református egyetemi lelkész, Jakabos Barnabás jezsuita pap és Magó Zsolt-Áron adventista lelkipásztor válaszolt a fiatalok kérdéseire. A résztvevők bátran oszthatták meg gondolataikat és dilemmáikat a vallásos hitről, valamint a papi élet mindennapi kihívásairól, lehetőséget kapva arra, hogy közvetlen kapcsolatba lépjenek a vallási közösségek vezetőivel. Ez a rendezvény nemcsak a tudás bővítésére, hanem a generációk közötti párbeszéd erősítésére is kiváló alkalmat kínált.

A telt házzal zajló rendezvény után Bálint Mihály unitárius lelkész lapunknak kifejtette, hogy a fiatalok egyre inkább érdeklődnek a hit mélyebb kérdései iránt. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem a hagyományos vallási terminológiákra kíváncsiak, hanem azok valódi jelentésére. Szerinte a fókuszban az áll, hogy megértsük, mit is jelent a hit, és hogyan formálja az Istennel való kapcsolatunkat, amely a szeretet, a szerelem és a közösségi élmények szövetében is megnyilvánul. Az unitárius lelkész szavai nyomán világossá válik, hogy a vallás sokkal több, mint csupán szavak összessége; az igazi lényeg a mögötte rejlő tartalom felfedezésében rejlik.

A közösség abban is segít, hogy gyorsabban haladjunk az istenélmény felé, mutatott rá Magó Zsolt-Áron adventista lelkipásztor, aki azt is kiemelte, hogy a hit az, ami közelebb vezeti az embereket Isten megismeréséhez. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a fiatalok keresik a válaszokat azokra a lelki kérdésekre, amelyek foglalkoztatják őket, mondta a lelkipásztor, utalva arra is, hogy az eseményen voltak olyan résztvevők, akik már nem kaptak maguknak ülőhelyet sem, akkora volt az érdeklődés.

Továbbá a vallás és a hit szempontjából sem lehet megfeledkezni az online térről, mostanra ez sem kizárható, hiszen például a koronavírus-járvány eredményezte lezárások miatt számos egyházközösséghez tartozó ember csak a közösségi médián keresztül tudta meghallgatni az igehirdetést. Viszont az online térnek, a közösségi médiának van pozitív és negatív oldala, az egyházi élet szempontjából is, emelte ki lapunknak adott nyilatkozatában Furó Félix református egyetemi lelkész. Pozitív az, hogy számos emberhez csak az online téren keresztül lehet eljutni, hiszen valamilyen oknál fogva nem tudnak elmenni a gyülekezetbe, ugyanakkor negatív vetülete is van a pusztán online történő elérésnek, hiszen megadja az embereknek azt a kényelmet, hogy a kanapén ülve vagy főzés közben melléktevékenységként hallgassák meg az igehirdetést, ez pedig azt a téves érzetet keltheti bennük, hogy tartoznak egy közösséghez. Azonban, ha nem mennek el, akkor lemaradnak a közösségi élmény nagyon nagy részéről, a tartalmat megkapják, az élményt viszont nem, húzta alá Furó Félix.

Az online világ egyfajta teológiai svédasztalként működik, ahol mindenki szabadon válogathat a számára vonzó tartalmakból és nézetekből. Ez a sokszínűség azonban komoly veszélyeket rejt magában, különösen, ha valaki nem rendelkezik tiszta identitással. Ilyen esetben könnyen a csábítás áldozatává válhat, megkérdőjelezheti hitét és vallási meggyőződését, ami folyamatos keresgéléshez és váltogatáshoz vezethet – figyelmeztetett egy református egyetemi lelkész. Ugyanakkor, ha valakinek szilárd identitása van, a teológiai svédasztal kifejezetten jótékony hatású lehet. Az online tér és a közösségi média lehetőséget ad arra, hogy például felfedezzük, hogyan prédikálnak más közösségek lelkészei, vagy milyen események zajlanak más gyülekezetekben. E tapasztalatokat aztán a saját közösségünkben is hasznosíthatjuk.

Ha minden esetben csak a saját kényelmünket keressük, azt, ami jólesik, ami pozitív, akkor megvan annak a veszélye, hogy soha nem mozdulunk ki a komfortzónánkból, soha nem lesz egy felnőtti istenélményünk, fogalmazott Furó Félix, aki azt is elmondta, hogy bár az online térben sem szabad megkérdőjelezni Isten hívó szavának erejét, szükség van a közösségre, a találkozásokra, a kézfogásokra, a beszélgetésekre, ezek ugyanis elengedhetetlenek a hitben.

Related posts