Tiltott kifejezések és elrejtett képernyőképek: brutális kémprogramokat fedeztek fel egy Észak-Koreából illegálisan behozott mobiltelefonban.

Megdöbbentő részletek láttak napvilágot egy Észak-Koreából kicsempészett okostelefon révén, amelyek fényt derítenek arra, hogy a phenjani rezsim mennyire eltökélt abban, hogy folyamatosan ellenőrizze és cenzúrázza saját állampolgárait. A BBC legújabb jelentése szerint a készülék nemcsak hogy képes blokkolni a nem kívánatos tartalmakat és nyelvi kifejezéseket, hanem titokban, rendszeres időközönként, ötpercenként képernyőképeket is rögzít a felhasználó tevékenységeiről. Ezeket az adatokat rejtett mappákban tárolják, amelyekhez kizárólag az állami hatóságok férhetnek hozzá, így biztosítva, hogy a megfigyelés szinte észrevétlen maradjon.

Nincs új a Nap alatt. Észak-Korea továbbra is a világ egyik, ha nem a legelzártabb állama, ahol a diktatúra továbbra is virágzik, és az emberek a vezetőjüket szinte isteni státuszban tisztelik – mivel számukra nincs más választás. A turisták számára a belépés szigorúan korlátozott, és az ország határait csak 2020 óta, a koronavírus-járvány kitörése óta nyitották meg újra, idén év elején. Ahogy az Index is beszámolt róla, egy brit tartalomgyártó most először kapott lehetőséget, hogy felfedezze Észak-Korea északkeleti területeit, ahol három őr kíséretében látogathatott meg az ország bizonyos, kijelölt részeit.

Élményeit akkor egy videóban foglalta össze, most azonban egy teljesen más szemszögből nyerhettünk betekintést abba, mi zajlik az országban. Az elszigeteltség ellenére ugyanis a technológia ugyanúgy jelen van, csupán teljesen más formában, mint ahogy mi ismerjük. Hogy pontosan hogyan is fest egy Észak-Koreában kapható okostelefon, arról néhány nappal ezelőtt a BBC készített videót,

Mint ismert, Észak-Korea külkereskedelme rendkívül korlátozott a nemzetközi szankciók és az ország önellátásra törekvő ideológiája miatt. Így a legtöbb terméket saját maguknak állítják elő, az itthon is ismert márkák nincsenek jelen az országban. Legjelentősebb kereskedelmi partnerük Kína, így vélhetően a telefonokat is ők szállítják az országba, azokra azonban forgalomba helyezésük előtt megfigyelő és cenzúrázó programokat telepítenek, illetve funkcióikat is korlátozzák. De ez nem csak a telefonokkal van így.

Minden kommunikációs eszközt – legyen szó rádióról vagy televízióról – előre beállítanak, hogy kizárólag a kormány által jóváhagyott információkat sugározzanak. Bármilyen kísérlet a beállítások módosítására vagy a külföldi médiához való hozzáférésre súlyos bűncselekménynek számít. A telefonokat fizikailag is lepecsételik, hogy megakadályozzák a hardveres átalakításokat. Az internethez való hozzáférés a lakosság többsége számára teljesen elérhetetlen, így a hatalom egy szigorúan kontrollált digitális környezetet alakít ki, amelynek fő célja az állampolgárok ideológiai konformitásának fenntartása.

Az ország határain kívülre került készülék ritka betekintést enged abba, milyen messzire megy a phenjani rezsim az információáramlás ellenőrzése és a külföldi befolyás teljes elfojtása érdekében. A BBC-hez eljuttatott mobilban például a dél-koreai nyelv használatát a készülék teljesen blokkolja, és bizonyos kifejezéseket automatikusan a vezetés ideológiájának megfelelőre ír át. Például a "Dél-Korea" beírásakor a szöveg azonnal "Bábállam"-ra változik, tükrözve az állami propagandát, amely Szöult amerikai irányítás alatt álló előretolt helyőrségként festi le.

Hasonlóképpen, Dél-Koreában az idősebb fiútestvér vagy a fiatalok körében fiúbarát értelemben használt "Oppa" kifejezést a telefon automatikusan "Elvtárs"-ra módosítja. Amikor megpróbáljuk beírni, a billentyűzet egy figyelmeztetést is megjelenít: "Ez a kifejezés kizárólag testvérekre vonatkozik" – ezzel is hangsúlyozva, hogy a Dél-Koreában népszerű szleng kifejezések használata tilalom alá esik. Az ilyen megfigyelések azonban messze túlmutatnak a szavak egyszerű szűrésén.

A telefon szoftverét úgy konfigurálták, hogy ötpercenként automatikusan készítsen egy képernyőképet a felhasználó aktivitásáról. Ezek a felvételek egy rejtett mappában kerülnek tárolásra, melyet a felhasználó nem lát és nem érhet el. Az adatokhoz kizárólag állami hatóságok férhetnek hozzá, így lehetővé válik a megnyitott alkalmazások, az írt üzenetek és a fogyasztott tartalmak folyamatos, titkos nyomon követése.

A telefonok többségén valószínűleg egy testreszabott Android verzió fut, és a videóban egy Samtaesong 8-as modellt mutatnak be. Az eszközön számos hasznos alkalmazás található, többek között naptár, videónéző, videószerkesztő, iránytű, hangfelvevő, kamera, témabolt, zseblámpa, számológép, óra és fájlkezelő. Az alapvető funkciókat ellátó alkalmazások, mint a telefonhívások lebonyolítására és az SMS küldésére szolgáló üzenetküldő is megtalálható. Emellett néhány játék is helyet kapott a mobilon. Azonban az alkalmazásbolt hiánya miatt a harmadik féltől származó programok telepítése szigorúan tilos, és mivel internet vagy külső tárolók sincsenek a készüléken, ez a folyamat egyébként is rendkívül nehézkes lenne.

A dél-koreai Egyesítési Minisztérium által közzétett 2024-es emberi jogi jelentés, amely 649 disszidens tanúvallomásán alapul, tavaly azt mutatta, hogy Kim Dzsongun hatalomra jutása óta a rezsim cenzúrázási törekvései fokozódtak. A dokumentum rávilágít arra, hogy a hatóságok rendszeresen ellenőrzik a mobiltelefonokat, figyelve a szleng használatára, a gyanús névjegyek jelenlétére, illetve bármilyen olyan médiatartalomra, amely a külföldi – különösen a dél-koreai – kultúrával való érintkezésre utalhat.

A K-pop és a koreai drámák Észak-Koreában teljes körű tilalom alatt állnak, mivel a déli kulturális importot fenyegetőnek ítélik. Ennek fő oka, hogy Dél-Korea folyamatosan próbálja eljuttatni saját művészeti alkotásait az északi határokon túlra, hogy rávilágítson a szabadabb, élhetőbb világról. Egy különösen sokkoló eset is napvilágot látott: 2022-ben egy 22 éves férfit nyilvános kivégzésre ítéltek, mert K-pop zenéket hallgatott és filmeket terjesztett. Az információk szerint a férfi „bűne” mindössze 70 dal meghallgatására és három film megtekintésére korlátozódott. Az észak-koreai rezsim célja világos: a teljes elszigeteltség fenntartása és a lakosság félelemben tartása.

Észak-Koreában a telefon nem csupán egy egyszerű kommunikációs eszköz: a totális állami ellenőrzés egyik kulcsfontosságú eleme. Minden egyes beírt üzenet és megnyitott alkalmazás folyamatos megfigyelés alatt áll, ami azt jelenti, hogy a lakosok számára a magánélet szinte teljesen hiányzik. Eddig csak sejtettük ezt a valóságot, ám egy kicsempészett okostelefon révén most már kézzelfogható bizonyítékot is nyertünk a helyzet súlyosságára.