Tizenévesek agyi kutatása új megvilágításba helyezi a kapudrog-elméletet, és úgy tűnik, hogy ellentmondásos megállapításokat hoz napvilágra.

A kábítószer-használat okai, gyökerei összetettek és nem ismerjük őket pontosan, de a függőség egyik jellemzője az ismételt használat, amely neurológiai változásokat okoz az agyban. Mivel egy anyag, például az alkohol, a nikotin, vagy a kannabisz használata igen gyakran megelőzi más, keményebb drogok használtát, sokan ok-okozati összefüggéseket véltek felfedezni ezek között, olyanféle elméletekben, mint amilyen a kapudrog-hipotézis. Ez az elképzelés azonban erősen vitatott, és ahogy a szerhasználatról egyre többet tudunk, a kutatók kezdték megérteni, hogy az embereknek lehet egyfajta "közös hajlamuk" a szerekkel kapcsolatban, és hogy a szerhasználatot számos tényező befolyásolja.

Egy december végén publikált kutatás serdülők agyának képalkotó eljárásokkal végzett vizsgálatait elemezte, mielőtt és miután először tapasztalták meg az alkoholt, nikotint vagy kannabiszt. A kutatók felfedeztek egy olyan kulcsfontosságú tényezőt, amely hatással lehet arra, hogy egyes fiatalok hajlamosak legyenek a rendszeres drog- vagy alkoholfogyasztásra, míg mások nem. Ezt a figyelemre méltó eredményt a Salon hírportál tette közzé.

A JAMA Network Open című szaklapban megjelent írás szerint Alex Miller, a tanulmány vezető szerzője, az Indiana University School of Medicine pszichiátria adjunktusa és csapata megállapította, hogy a szerhasználatot megkezdő serdülőknél eltérések mutatkoztak bizonyos agyi struktúrákban azokhoz a gyerekekhez képest, akik nem használtak drogot. Fontos, hogy a legtöbb különbség már azelőtt fennállt, hogy elkezdték volna használni az alkoholt, a nikotint vagy a kannabiszt.

Strukturális agyi különbségeket már korábban is találtak szerhasználó embereknél, de feltételezték, hogy azok a használat hatásai. Ez a tanulmány azt mutatja, hogy bizonyos különbségek már a szerhasználatot megelőzően is megvoltak. Ez a tanulmány megkérdőjelez néhány korábbi kapudrog-elméletet, mert úgy tűnik, hogy sok az olyan agyi különbség, amely egyaránt kockázati tényezője a nikotin-, az alkohol- és a kannabiszhasználatnak.

Miller megállapítása szerint a kutatás során észlelt eltérések ugyan kicsinyek voltak, de statisztikailag jelentősnek bizonyultak a közel tízezer fős mintán belül. Azok a fiatalok, akik 15 éves koruk előtt kezdték el használni ezeket a szereket, összességében nagyobb agytömeggel rendelkeztek, ugyanakkor a prefrontális kéreg bizonyos területein vékonyabbnak mutatkoztak, mint azok, akik elkerülték a drogfogyasztást. A prefrontális kéreg kulcsszerepet játszik a döntéshozatalban és az információk feldolgozásában, és egyes tanulmányok szerint a vékonyabb prefrontális kéreg összefüggésbe hozható az impulzív viselkedéssel, valamint a kockázatos döntések meghozatalával, melyek a szerhasználattal is kapcsolatban állhatnak.

A legújabb kutatási eredmények némileg ellentmondanak a korábbi megállapításoknak, amelyek a kábítószer-használók agyi vizsgálatai alapján születtek. Eddig úgy tartották, hogy a súlyos drogfogyasztás összefüggésben áll a kisebb agymérettel, míg az intenzív kannabiszfogyasztás a hippokampusz csökkenésével jár. Azonban az új tanulmány azt mutatja, hogy a kábítószer-használat inkább a nagyobb agyméret és a megnövekedett hippokampusz-térfogat irányába mutat összefüggést.

Bertha Madras, a Harvard Medical School pszichobiológia-professzora, aki nem vett részt a kutatásban, hangsúlyozza, hogy az anatómiai eltérések nem feltétlenül vezetnek ahhoz, hogy ezek a gyerekek drogok kipróbálására kényszerüljenek. Számos kockázati tényező van, amely befolyásolja a drogok használatának valószínűségét, többek között a genetikai háttér, a droghoz való hozzáférés, valamint a születés előtti élmények. Emellett fontos szerepet játszanak a kockázatos viselkedésre való hajlam és a tizenévesek attitűdjei is, amelyek meghatározzák, hogy mit gondolnak a szerhasználat veszélyeiről.