Fedezd fel a Tisza-tó rejtett kincseit! A vízparti táj varázsa és a természet közelsége olyan élményeket kínál, amelyek segítenek megtalálni a belső békét és az új utakat az életben. A tó körüli séták, kerékpározások és horgászati lehetőségek nemcsak a sz

A cikk megosztásához kérjük, kattintson erre a linkre, vagy másolja ki és küldje el barátainak: https://demokrata.hu/magyarorszag/utkereses-a-tisza-tavon-975571/

Az utóbbi évtizedben hazai és uniós forrásoknak köszönhetően példátlan mértékű fejlesztések zajlottak a Tisza-tónál. Felépült többek között egy 68 kilométeres kerékpárkörút a gátkoronán, megnyílt Európa legnagyobb édesvízi akváriuma, itt van az UNESCO-világörökség részét képező madárrezervátum, lendületet kapott a vallási turizmus, strandok, gyógyfürdők, túraútvonalak, hagyományéltető programok színhelyéül szolgáló modern közösségi terek épültek és újultak meg.

A Tisza-tavat körülölelő, egyébként jellemzően hátrányos helyzetű négy vármegye - Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar - 43 településén lakó mintegy 120 ezer ember napi megélhetése valamilyen módon összekapcsolódik a térség idegenforgalmával. De a terület közigazgatási szétszabdaltsága és az idegenforgalmi szektorban jelen lévő érdekcsoportok jelentős kihívások elé állítják a közös fejlesztési célokat zászlajukra tűző szakembereket.

Magyar Csillával, a Tisza-tó kapujaként jegyzett Kisköre polgármesterével az önkormányzati kikötőben találkozunk. Az innen megközelíthető Mahart-báziskikötőből futnak ki azok a nyaralóhajók, amelyekkel egészen Tokajig, a Tisza és a Bodrog vadregényes panorámát nyújtó torkolatáig el lehet hajózni.

A város vezetője elmondta, hogy a Mahart célja egy új, többek között nyugat-európai ügyfélkör bevonzása volt, amely hozzájárulhat a tó versenyképességének növeléséhez. Magyar Csilla hangsúlyozta, hogy a pandémia és a szomszédos Ukrajnában zajló konfliktus némileg megváltoztatta a terveiket, de úgy véli, hogy az exkluzív szolgáltatás, megfelelő marketingtámogatással, még mindig számos kiaknázatlan lehetőséget rejt magában.

A Tisza-tavi települések jelentős része hátrányos helyzetű, ezért fontos, hogy az Országgyűlés tavalyi döntése a kiemelt státuszról valóban érezhető változást hozzon a vidéki munkahelyek teremtésében, a szolgáltatások fejlesztésében és az idegenforgalmi potenciál kiaknázásában. Az egyik legnagyobb kihívás számunkra az, hogy miként tudjuk egyensúlyba hozni a Tisza-tó körüli különféle érdekcsoportok igényeit. Mindegyik csoportnak eltérő elképzelései vannak: a gazdálkodók, a természetvédők, a fürdőzők, a vízi járművekkel közlekedők, a horgászok, a csónakázók, a kajakozók, a kikötőépítők, a nyaralóhajózók, valamint az autósok és kerékpárosok mind saját érdekeik mentén szeretnék alakítani a tó körüli élményeket. E különböző igények összehangolása elengedhetetlen ahhoz, hogy a Tisza-tó valóban mindenki számára vonzó célponttá váljon.

Magyar Csilla hangsúlyozza, hogy a munkát nem csak az érdekcsoportok között feszülő ellentétek nehezítik, de a Tisza-tavon osztozó vármegyék gazdasági jövőképe sem feltétlenül egységes. A probléma gyökere a fél évszázaddal korábbi múltba nyúlik vissza.

- A Tisza-tó, egykori nevén Kiskörei-víztározó olyan speciális ártéri terület, amelyen keresztülfolyik az élő Tisza. Mesterséges kiképzése a kiskörei vízlépcső megépítéséhez köthető, amely 1973-ra készült el a hatékony energiatermelés, a tiszai áradások szabályozása és az Alföld jobb mezőgazdasági vízellátása érdekében. A beruházás elsődleges célja tehát nem az idegenforgalom fejlesztése volt, ám a terület fokozatosan üdülőhellyé nőtte ki magát. A jelenleg is többfunkciós Tisza-tó jövőjével kapcsolatban egyre gyakrabban vetődik fel a kérdés, hogy felülírhatják-e az eredeti célokat, vagyis a mezőgazdaság és az energiatermelés kiszolgálását a melléjük fokozatosan felzárkózó idegenforgalmi elképzelések. A választ és a követendő irány kijelölését a döntéshozóktól várjuk...

Magyar Csilla véleménye szerint az aktív turizmus továbbra is kulcsfontosságú szerepet játszik a Tisza-tó környékén. Az utóbbi évtizedben, különösen 2014 után, jelentős és modern igényeknek megfelelő fejlesztések valósultak meg. Kiskörén új apartmanházakkal gazdagodott a kínálat, és az önkormányzati strand is megújult, hogy a látogatók kényelmét szolgálja. Ezen kívül a Köre Kikötő fejlesztése, valamint egy új inkubátorház és sportcentrum létrehozása is hozzájárult a térség vonzerejének növeléséhez. Ezeket a projekteket elkötelezett vállalkozók irányítják, akik hisznek a térség fejlődésében.

Kisköréről elindulva hazánk legnagyobb vízerőműve és Közép-Európa legnagyobb ökológiai halfolyosója mellett haladunk az Abádszalók felé vezető úton, a Tisza-tavi gáton. A nyári időszakra már feltöltött tó partján az utóbbi évek fejlesztéseinek eredményeként új nyaralók tűnnek fel, míg az Abádi Kikötőben színes úszóházak sorakoznak, melyek igazi nyári hangulatot kölcsönöznek a tájnak.

A Balaton, hazánk legnagyobb tava, már a XIX. században is a társadalom elitjének kedvelt pihenőhelyévé vált, míg a viszonylag fiatal, mindössze 52 éve létező Tisza-tó környékén eddig nem alakultak ki olyan jelentős turisztikai létesítmények, mint szállodák és üdülők, amelyek gazdasági szempontból is kiemelkedő szerepet játszhatnának – osztotta meg Balogh Gyula polgármester. Bár az önkormányzat eddig is tett próbálkozásokat, a környéken található, 2000-3000 fő befogadására alkalmas, ritkán elhelyezkedő kisebb kereskedelmi szálláshelyek jelentős része magánkézben van, ami megnehezíti a nagyobb rendezvények lebonyolítását. A látogatók igényei folyamatosan nőnek, így annak érdekében, hogy a térség versenyképes maradjon, elengedhetetlen a minőségi fejlesztések végrehajtása. Az elmúlt években a Kisfaludy Program pályázati forrásai jelentős impulzusokat adtak ehhez. Ezek mellett a közlekedési infrastruktúra javítása is kiemelkedő jelentőségű, hiszen a fősodortól távol eső úthálózat elavult állapotban van, ami nem vonzó a befektetők számára. A településen tapasztalható, körülbelül tíz százalékos munkanélküliségi ráta pedig jóval meghaladja az országos átlagot, így sürgős szükség lenne új befektetőkre is.

Balogh Gyula hangsúlyozza, hogy bár az áprilistól októberig tartó, elő és utószezonnal kiegészült idényt már sikerült hat hónapra nyújtani, a Tisza-tó így sem ad egész éves megélhetést a helyieknek.

Az egész régió turizmusának egységes koncepciója megalkotásakor elengedhetetlen, hogy figyelembe vegyük a települések sajátos karakterét is, és biztosítsuk, hogy mindenki számára legyenek lehetőségek. Emlékszem, hogy 15-20 évvel ezelőtt mennyi heves eszmecsere zajlott a város képviselő-testületében a turisztikai irányvonalunk kialakításáról. Eleinte széles spektrumot akartunk lefedni, de idővel rájöttünk, hogy a legnagyobb kincsünk a Tisza-tó legnagyobb szabadvízi strandja, amely kiválóan alkalmas a klasszikus vízparti családi turizmusra és a motoros vízi sportok népszerűsítésére is. Így ez vált a fő profilunkká. A koncepció sikerét mutatja, hogy tavaly a strand látogatottsága tíz százalékkal nőtt az előző évhez képest, ami nemcsak helyi, hanem országos szinten is figyelemre méltó emelkedésnek számít.

Miközben a tóparti fejlesztések lendületesen haladnak előre, a városvezetés célja, hogy új lehetőségeket teremtsen olyan vállalkozók számára is, akik nem a strand közvetlen közelében, hanem a távolabbi területeken hozzák létre szolgáltatásaikat, ezzel színesítve és gazdagítva az idegenforgalmi palettát.

A Tisza-tavi TulipGarden varázslatos világában áprilisban elindul a színes programokkal teli fesztiválszezon. A virágszüret különleges attrakciójaként a Sárgacsikó Lovarda is bemutatkozik, ahol az idei nyári szezonban lovas oktatással, izgalmas tereplovaglással, romantikus sétakocsizással és szórakoztató gyermektáboroztatással várják mindazokat, akik aktívan szeretnék eltölteni szabadidejüket. Kicsik és nagyok egyaránt megtalálják a számításaikat, miközben felfedezik a természet szépségeit és élvezik a lovaglás örömét.

A vízi közlekedés egy kiváló példa arra, hogy a különböző medencékben eltérő szabályozások érvényesek, ami nagymértékben a természetvédelmi területek védelmére vezethető vissza. Míg az Abádszalóki- és a Sarudi-medencében más irányelvek érvényesek, addig a Tiszafüredi-medencében a csendes, kézi meghajtású vízi járművek használatát részesítjük előnyben. Tiszafüred az utóbbi években folyamatos fejlődésen ment keresztül: a folyamatban lévő idegenforgalmi projekteken túl számos gazdasági, energetikai és kulturális beruházás is zajlik. Régiónk központjaként, tízezer fős lakosságával, gazdag turisztikai kínálattal büszkélkedhetünk.

A polgármester hangsúlyozza, hogy a régió idegenforgalma valódi fellendülésnek indult csupán a 90-es években, így a Tisza-tó környékén az elmúlt harminc év alatt végbement átalakulások rendkívül szembetűnőek.

- Ma már ott tartunk, hogy Tiszafüred önkormányzata változtatási tilalmat rendelt el, amely egyrészt kikötőstopot, másrészt a part menti területek beépíthetőségének korlátozását jelenti mindaddig, amíg a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács közzé nem teszi egységes szabályozását. A túlzsúfoltság és a tolerancia hiánya miatt már most is sok a konfliktus. A szervizútként is funkcionáló gáton sajnos számos közlekedő nem tarja be a legelemibb szabályokat sem, a jetskizők, wakeboardozók bömböltetik a zenét, ellehetetlenítve mások pihenését. Nem akarunk gátat vetni a fejlődésnek, de amennyire lehet, szeretnénk megőrizni a természeti környezetet, a Tisza-tó vadregényes hangulatát. Új belvárosunkat is úgy építettük ki, hogy lehetőleg ne kelljen felszámolni a már meglévő zöldfelületeket.

Ahogy Ujvári Imre hangsúlyozza, a céljuk a minőségi turizmus irányába való elmozdulás, azonban a tó körüli területeken számos, kevésbé igényes szolgáltató is megjelenik, ami feszültségeket szül. A helyi közösség viszont nem azért adta bizalmát a város vezetésének, hogy ezek a vállalkozások domináljanak, hanem mert a Tisza-tó egy olyan érték, amelyet meg kell óvni és védelmezni kell.