Több tízezer magyar él át folyamatos szenvedést emiatt: nem csupán a hátuk, hanem a pénztárcájuk is megérzi a terheket - Pénzcentrum.

Magyarországon több tízezer ember küzd rheumatoid arthritisben, amit sokan egyszerűen reumaként ismernek. Ez a alattomos betegség, ha nem kezelik megfelelően, nem csupán a mozgás szabadságát korlátozza, hanem a fekvést is fájdalmassá teheti, ezzel jelentős mértékben csökkentve a páciensek életminőségét. A nők körében a betegség előfordulása háromszorosa a férfiakéknak, és a korral együtt a kockázat is nő. A kezeletlen esetek esetén a várható élettartam akár 10 évvel is csökkenhet, emellett pedig komoly terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre. A tünetek korai észlelése kulcsfontosságú, így a hagyományos kezelési lehetőségek mellett az életmódváltás is erőteljesen ajánlott.

A köznyelvben reumaként emlegetett rheumatoid arthritis a reumatológiában a legkomolyabb kihívást jelentő betegség, amely hazánkban számos embert érint: több tízezer ember kénytelen nap mint nap megküzdeni a tüneteivel. Ez a kór elsősorban a kéz és láb apró ízületeit, a csuklókat, bokákat, valamint a térdeket támadja meg. A betegség általában a kéz kisízületeinek gyulladásával indul, amit gyakran kísér a reggeli merevség érzése. Ahogy a betegség előrehalad, a fájdalom és a gyulladás kiterjedhet a test más részeire is, míg a legelőrehaladottabb stádiumokban a mozgás mellett a fekvés is elviselhetetlenné válhat a szenvedő számára. Emellett a rheumatoid arthritisnek számos egyéb, a központi idegrendszert, belső szerveket és a szemet érintő aspektusa is létezik, amelyek tovább súlyosbíthatják a beteg állapotát.

A rheumatoid arthritis egy autoimmun jellegű betegség, amely a szervezet normális működésének zavarát tükrözi. Az immunrendszer tévesen támadja meg a saját szöveteit, elindítva egy gyulladásos folyamatot, amely az ízületek védelmi hártyáját célozza meg. Ezt követően a gyulladással összefüggő sejtek és anyagok kárt okoznak a csontokat borító porcrétegekben is. A betegség legjellemzőbb jelei közé tartozik az ízületek fájdalma és duzzanata, a reggeli merevség, a mozgáskorlátozottság, és a hosszú távon ízületi deformitások kialakulása. Haladó stádiumában a rheumatoid arthritis súlyos mozgáskorlátozottságot és tartós fájdalmat okozhat, jelentősen befolyásolva az érintettek mindennapi életét.

A betegség megjelenésében mind az örökölt genetikai tényezők, mind az életmódbeli szokások jelentős szerepet játszanak, habár a konkrét kiváltó okok még mindig rejtélyesek. A dohányosok körében sokkal nagyobb valószínűséggel alakul ki ez a probléma, mint a nem dohányzók esetében. Ezen kívül az elhízás és a cukorbetegség is komoly kockázati tényezők, amelyek tovább fokozzák a betegség kialakulásának esélyét.

Évről évre nő a rheumatoid arthritisben szenvedők száma világszerte, és a legtöbb érintett főként az idősebb korosztályokban található. A betegség a nőknél háromszor gyakrabban jelentkezik, mint a férfiaknál. A globális népesség körülbelül 0,3-0,6 százalékát érinti, de Magyarországon ez az arány magasabb, körülbelül 1 százalék. E betegség előfordulása leginkább a fejlett nyugati országokban figyelhető meg, különösen Észak-Amerikában és Európában.

A betegségben szenvedők várható élettartama az egészséges emberekhez képest körülbelül 3-10 évvel csökken, különösen akkor, ha a betegek késlekednek a kezeléssel, vagy egyáltalán nem kapnak orvosi segítséget. Ez azt jelenti, hogy nem csupán az életminőségük romlik, hanem a várható élettartamuk is drámaian lerövidül a kórállapot következtében.

A tünetek első megjelenésekor elengedhetetlen, hogy azonnal orvoshoz forduljunk. A háziorvos, a tapasztalataink és a panaszaink alapján, beutalhat minket a helyi reumatológiai szakrendelésre. Ott egy reumatológus szakorvos fogja felmérni az állapotunkat és megállapítani a diagnózist. A korai gyógyszeres kezelés elkezdése kulcsszerepet játszik a betegség előrehaladásának lassításában. Ha a kezelést késlekedve indítjuk el, az átlagosan több ízületi károsodáshoz és az ízületi funkciók csökkenéséhez vezethet. Noha a gyógyszerek nem képesek a már meglévő károsodásokat visszafordítani, képesek megakadályozni a további problémák kialakulását, feltéve, hogy a beteget sikerül gyulladásmentessé tenni. Ha a kezelést megfelelően végezzük, a beteg visszanyerheti a normális életvitelét.

A gyógyszeres terápia általában a betegek körülbelül 80%-ánál hatékony megoldásnak bizonyul. Ezen túlmenően a gyógytorna és a fizikoterápia is kulcsszerepet játszik a rehabilitációs folyamatban. Krónikus fájdalmak esetén gyakran alkalmazunk lökéshullám-terápiát, amely a páciensek jelentős hányadánál hozzájárul a fájdalom csökkentéséhez és az életminőség javításához.

„Kérem, alakítsa át a szöveget, hogy az egyedi stílust tükrözzön” - nyilatkozik Dr. Baláspiri Csaba, az Affidea Magyarország reumatológiai szakorvosa és főorvosa.

A lökéshullám-terápia egy innovatív kezelési módszer, amely során gyorsan terjedő akusztikus hullámokat juttatnak a testbe egy speciálisan kifejlesztett kezelőfej segítségével. Ezek a hanghullámok serkentik a vérkeringést a céltudatosan kiválasztott területen, fokozva a vérbőséget és élénkítve az anyagcserét. A terápia számos jótékony hatással bír: nemcsak a fájdalom enyhítésében segít, hanem hozzájárul a gyulladások csökkentéséhez, új erek képződéséhez, a mozgékonyság növeléséhez, a sejtstruktúrák javításához, valamint az izomfeszültség oldásához is.

Bár az orvostudomány még nem tudja pontosan meghatározni a betegség okait, egyértelmű, hogy számos társbetegség gyakori kísérője. Ezek közé tartozik a cukorbetegség, az elhízás, az asztma, a tüdőproblémák és különböző szívritmuszavarok, valamint a rheumatoid arthritis is, amely szintén gyakran megjelenik a betegek között.

Ezek nagy részénél - és a társbetegség nélküli rheumatoid arthritisnél is - életmódváltással jelentősen javítható a beteg állapota, ezért a gyógyszeres kezelés és a fizikoterápia mellett szoktuk javasolni a gyulladáscsökkentő étrendet, vagyis a halolajban, olívaolajban, gyümölcsben és zöldségben gazdag étkezéseket, és az olyan ízületkímélő mozgásformák beépítését a mindennapokba, mint amilyen például a jóga

- fűzi hozzá a szakorvos.

A rheumatoid arthritis komoly kihívások elé állítja az egészségügyi ellátórendszert. 2018-ban a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő 1,64 milliárd forintot fordított e betegség kezelésére, és ez az összeg várhatóan folyamatosan nőni fog, hiszen világszerte egyre több ember küzd ezzel a kórral. Az átlagos éves egészségbiztosítási kiadás egy beteg esetében, a gyógyszer-ártámogatás alapján, 53 375 forintra rúg. Külön figyelemre méltó, hogy a legfiatalabb férfiak körében az egy főre jutó éves egészségbiztosítási kiadás 310 599 forint, ami jelentős eltérést mutat a többi korcsoporthoz képest, így hangsúlyozva a betegség különböző hatásait a különféle generációkra.