A vámháború mögött húzódó ráció kétségtelen, de ettől függetlenül Trumpék döntései és stratégiái néha valóban szeszélyesnek tűnhetnek.

A Kína ellen indított amerikai vámháború mögött álló legfontosabb tényező az a drámai egyensúlytalanság, amely a globális gazdaságban kialakult. Kína a világ ipari termelésének 32%-át biztosítja, míg a globális fogyasztásból csupán 14%-ot képvisel. Ezzel szemben az Egyesült Államok képet ad a helyzet fordítottjáról: jelentős mértékben fogyaszt, miközben a termelése viszonylag alacsony. Ezt a helyzetet elemezte a Kína-szakértő az ATV műsorában.

Donald Trump úgy véli, hogy Kína szeretne megállapodást kötni az Egyesült Államokkal. Az amerikai elnök ezt az információt újságírók előtt osztotta meg, miután drasztikusan, 125 százalékra emelte a Kínával szembeni vámokat.

Az ATV Start című műsorában Matura Tamás, Kína-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem docense azzal kezdte, senki nem tudja, hová vezet Trump vámpolitikája: "Ilyen száz éve nem volt a világtörténelemben, utoljára ilyet 1929 után, tehát a nagy gazdasági világválság után láthattunk, amiről azt is tudjuk, bár Donald Trump erről nem szokott beszélni, hogy az még jobban elmélyítette és globálissá tette a világválságot".

A kutató rámutatott arra, hogy a kölcsönösen kivetett, rendkívül magas vámok súlyosbították a munkahelyek elvesztését, amely a korábbi helyzethez képest még drámaibb következményekkel járt. "Egyfajta pozitív lépésnek tűnik, hogy Trump a tegnapi napon bejelentette, 90 napra felfüggeszti ezeket a vámokat" - fogalmazott Matura Tamás a műsorban.

A hirtelen visszalépés legnyilvánvalóbb indoka, hogy az amerikai államkötvények hozamai drámaian megugrottak, ami pánikot keltett Trumpék körében, így inkább hátraléptek. Jelenleg egy jelentős lejárati hullám közeleg, és sürgősen szükség van a refinanszírozásuk megvitatására.

A globális egyensúlytalanság olyan komplex jelenség, amely a világ különböző régióiban tapasztalható gazdasági, társadalmi és környezeti eltérésekből fakad. Ezek az eltérések nem csupán a fejlődő és fejlett országok közötti különbségeket jelentik, hanem a helyi közösségek, kultúrák és erőforrások szintjén is megfigyelhetőek. A globális gazdaság szövevényes hálózatai, a kereskedelmi megállapodások és a politikai döntések mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egyes területek virágozzanak, míg mások stagnálnak vagy szenvednek. Az ilyen egyensúlytalanságok nem csupán gazdasági következményekkel járnak, hanem társadalmi feszültségeket, migrációs hullámokat és környezeti válságokat is generálhatnak, így a globális egyensúly helyreállítása sürgető feladat a jövőnk szempontjából.

A Kína elleni vámháború fő oka, hogy elképesztő egyensúlytalanság alakult ki a világgazdaságban az elmúlt 40 évben: Kína adja a világ ipari termelésének 31-32 százalékát, miközben a világ fogyasztásának csak 14 százalékát. Kína tehát rendkívül túltermel, mindeközben az Egyesült Államok nagyjából ennek az ellentéte: rengeteget fogyasztanak, és ehhez képest nagyon keveset termelnek. "Ezt a globális egyensúlytalanságot helyre kéne rázni, mert ez nem fenntartható".

Matura Tamás véleménye szerint "Trumpék úgy vélik, hogy a súlyosan sérült végtagot el kell távolítani, ami rövid távon rendkívül fájdalmas következményekkel járhat. Az amerikai életszínvonal esetleges stagnálása, sőt, akár csökkenése is szükséges ahhoz, hogy Kína gazdasági krízisbe kerüljön, így a termelés visszakerülhet az Egyesült Államokba. Az, hogy ez a stratégia valóban működhet-e, erősen megkérdőjelezhető, de Trump és csapata már több mint egy éve erről folytatja a diskurzust."

Mobiltelefon egy marék rizsért.

A kérdés az, vajon az amerikai munkavállalók hajlandók-e ugyanakkora bérért dolgozni, mint a kínai kollégáik. Más szavakkal: valószínűleg nem fognak napi egy kis tál rizsért összeszerelni az okostelefonokat.

Ezzel kapcsolatban Matura kifejtette: becslések szerint az amerikai okostelefonok ára 3500 dollárra (mintegy 1,3 millió forint) ugrana abban a hipotetikus esetben, ha visszavinnék a termelést. "Ráadásul Trumpék nem számolnak azzal, hogy nincs munkaerő, tehát ő ugyan arról beszél, hogy elszegényítették és elvették az amerikaiak munkáját, ehhez képest az amerikai munkanélküliségi ráta történelmi mélységekben van, tehát nincs szabad munkaerő: jóval drágább, ha vissza is megy a termelés, mert a gyárak robotizálnak, aminek az lesz a következménye, hogy nem Trump szavazói, a gyári munkavállalók, hanem a nagyvárosi értelmiség fog munkalehetőséghez jutni".

Együttműködve szorítanák háttérbe Kínát?

Kína a vámokkal kapcsolatban jelezte, hogy kész a végsőkig elmenni. De mit is takarhat ez valójában?

A Kína-kutató véleménye szerint a kínai nép sincs tisztában azzal, mivel kell szembenéznie, és ezáltal nem tudtak megfelelően felkészülni a helyzetre. "Tavaly januárban Washingtonban beszélgettem republikánus gazdasági elemzőkkel, akik cinkos mosollyal jegyezték meg, hogy a 60%-os vám csupán egy blöff, és valószínűleg ennél alacsonyabb mértékekkel fogunk találkozni. Ehhez képest a valóság nemhogy alacsonyabb lett, hanem éppen ellenkezőleg: már a duplájánál tartunk."

A tegnapi visszatáncolás, amely Kínán kívül minden más, potenciálisan fenyegetett országra vonatkozik, mögött az a gondolat állhat, hogy Trump célja az, hogy ezek az országok kénytelenek legyenek kétoldalú megállapodásokat kötni, ha továbbra is részesedni szeretnének az amerikai piacon. Ez a stratégia elsősorban Washington érdekeit szolgálja, és egyúttal hozzájárul Kína kirekesztéséhez is - véli Matura Tamás.

Az elemző hangsúlyozta: igyekszik logikus indoklásokat keresni az események mögött, de "ez nem zárja ki, hogy Trumpék őrült dolgokat műveljenek".