A kriptopiacot érintő jogszabályi változások mindig meglepetést okozhatnak, és nem kivétel ez alól a legújabb fejlemények sem. Az új szabályozások bevezetése nemcsak a befektetők, hanem a piaci szereplők számára is új kihívásokat és lehetőségeket teremt.
Június utolsó hetében, váratlanul és hirtelen érkezett a hazai kriptoeszköz-szolgáltatókra és felhasználókra vonatkozó új salátatörvény keretében érkező módosítási csomag. A sokáig vitatott MiCA rendelet, amelynek célja az egységes szabályozás bevezetése az Unió tagállamaiban, Magyarországon újabb kérdéseket vetett fel a kriptopiac működésével kapcsolatban. Az Oppenheim Ügyvédi Iroda összegyűjtötte a legfontosabb információkat a helyzetről.
A MiCA szabályozási keretrendszere
A MiCA (Markets in Crypto-Assets) egy önálló ökoszisztémát hozott létre a kriptoeszközök és a kriptoeszköz-szolgáltatók szabályozására. A digitális iparágak gyors ütemű fejlődése miatt továbbra is kérdéses, hogy a lassú jogalkotási folyamatok mennyire tudják hatékonyan kezelni ezeket a dinamikusan változó környezeteket. Ugyanakkor világosan látszik, hogy a rendelet körüli hosszadalmas diskurzus végén az uniós jogalkotók és a kriptopiaci szereplők közötti párbeszéd végre közös alapra helyeződött. Az alapvető elvárások tisztázódtak, és a pénzügyi eszközök világából már jól ismert rendszer került kialakításra: különböző típusú kriptoeszközök léteznek, egyértelműen kijelölték a felügyeleti hatóságokat, és kötelezővé vált a MiCA engedély megszerzése. Ezáltal az engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók biztonságosan működhetnek. Az átlátható kritériumoknak köszönhetően a belső piacon mindenki számára világos szabályok vonatkoznak a tevékenységekre, ahogyan azt a jogalkotás alapelvei megkövetelik.
Az új fogalmak és jogi fordulatok világa folyamatosan alakítja a jogi környezetet, amelyben élünk. Az innovációk és a társadalmi változások hatására a jogi terminológia is fejlődik, új kifejezések és értelmezések jelennek meg. Ezen fogalmak megértése és alkalmazása elengedhetetlen ahhoz, hogy naprakészen követhessük a jogi normák és előírások változásait, amelyek befolyásolják mindennapi életünket. A jogi szakembereknek és a laikusoknak egyaránt érdemes figyelemmel kísérniük ezeket a trendeket, hiszen ezek nem csupán elméleti szinten, hanem a gyakorlatban is jelentős hatással bírnak. Az új jogi fordulatok sokszor új kihívásokat is hoznak, melyek megoldása kreatív gondolkodást és új megközelítéseket igényel.
Hirtelen azonban a helyzet nem is olyan világos, mint elsőre tűnt. A semmiből olyan új jogi fogalmak bukkantak fel, amelyek a piaci szakértők számára még mindig nehezen értelmezhetők, mint például a "kriptoeszközzel való visszaélés", a "kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás" vagy a "kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató". Az eredetileg a MiCA végrehajtását támogató magyar Kriptotv. tele van ezekkel az innovatív kifejezésekkel, és a jogszabályi környezet is jelentős változásokon ment keresztül. Ennek keretében módosult a 2012. évi C. törvény, vagyis a Büntető Törvénykönyv (Btk.), valamint a 2021. évi XXXII. törvény a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról (SZTFH tv.) is, hogy lépést tartsanak az új kihívásokkal.
"Kiindulópontként kiemelendő, hogy a magyar jogalkotó egy a MiCA mellett párhuzamosan futó, azzal minimálisan összehangolt fogalmi keretrendszert, validálói/validálási struktúrát és engedélyezési eljárást hozott létre a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága alá betagolva" - mondja Gere Zsombor, az Oppenheim szakértője. Kriptoeszközt innentől csak kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató által kibocsátott megfelelőségi nyilatkozat alapján lehet pénzre vagy más kriptoeszközre átváltani. Kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató pedig kizárólag az e tevékenység végzésére az SZTFH engedélyével rendelkező jogi személy lehet. A kriptoeszköz-átváltás validálásának célja az ügyfél és az ügylet törvényben foglaltak szerinti azonosításának eredményes elvégzése.
Az új szabályozás indokoltságának kérdései
A módosítások mögötti célok megértését bonyolítja, hogy az SZTFH által később kiadott tájékoztatóban említett pénzátutalások és bizonyos kriptoeszköz-átruházások során alkalmazandó adatkezelési kötelezettségeket érintő 2023/1113 (EU) rendelet drasztikusan megnehezítette a kriptoeszköz-szolgáltatók számára az ügyfél- és tranzakcióazonosítási, valamint adatgyűjtési kötelezettségek teljesítését. Azonban a rendelet nem határoz meg kötelező követelményeket arra vonatkozóan, hogy a tagállamoknak saját engedélyezési és validálási rendszereket kellene kialakítaniuk a fent említett kötelezettségek ellenőrzésére. A kriptoeszköz-szolgáltatóknak tehát maguknak kell gondoskodniuk arról, hogy megfelelő rendszerek és folyamatok álljanak rendelkezésre a kriptoeszköz-átruházások figyelemmel kísérésére, és ezen felül együttműködjenek a hatóságokkal, hasonlóan ahhoz, ahogy a hagyományos pénzügyi intézmények teszik a pénzátutalások esetében. Érdekes módon, a kötelezettségek nem terjednek ki a kriptoeszközök pénzre vagy más kriptoeszközre való átváltására, csupán a kriptoeszközök átruházására vonatkoznak, amikor egy adott eszköz számlák, címek vagy tárcák között mozog. Ezzel szemben a Kriptotv. módosításai új, eddig ismeretlen engedélyezési és validálási réteget vezetnek be a kriptoeszközök váltására vonatkozóan. Jelenlegi állapotában, a részletszabályok hiányában, ez a rendszer rendkívül homályosnak tűnik, és újabb terheket ró a Magyarországon működő kriptoeszköz-szolgáltatókra. Az első piaci reakciók alapján a szereplők nem kaptak kielégítő magyarázatot arra sem, hogy miért szükséges az SZTFH bevonása az MNB mellett, amely a kriptoeszköz-szolgáltatók felügyeletét végzi, mint a validálók felügyeleti hatósága.
Büntetőjogi újítások a kriptoeszközök piacán
Nagy visszhangot keltett a közvéleményben a Büntető Törvénykönyv (Btk.) legújabb kiegészítése. Egyedülálló meglepetés nem lett volna, ha a jogalkotó a jogosulatlan pénzügyi tevékenységekhez hasonlóan a MiCA engedély nélküli kriptoeszköz-szolgáltatásokat is büntetni kezdi. A Btk. 408. § (1) bekezdésének kiterjesztése a jogosulatlan kriptoeszköz-szolgáltatásokra valószínűleg nem okozott volna meglepetést a piacon. Ezzel szemben azonban két teljesen új jogi kategória került bevezetésre: a "jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása" és a "kriptoeszközzel való visszaélés".
Jogosulatlan kriptoeszköz-átváltás és validálás hiánya
A salátatörvénnyel bevezetett új struktúra, amely jelenleg még nem működik és részletes szabályok sincsenek kidolgozva, a Kriptotv. alapján előírja, hogy jelentős összegű kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást nyújtókat büntetni kell a validálási kötelezettség megszegése miatt. Bár a módosítás 2025. július 1-jétől hatályos, a validálási kötelezettségekre és a validáló szolgáltatókra vonatkozó részletszabályokat az SZTFH elnökének rendelete fogja megadni, ami azt jelenti, hogy az új bűncselekmények megvalósítása kétséges, amíg az ágazati előírások nem lépnek életbe. Egy sor nyitott kérdés mellett feltűnő, hogy a jogalkotó mintha elfeledkezett volna a közvetlenül alkalmazandó MiCA keretein belül a kriptoeszköz-szolgáltatások jogosulatlan nyújtásának kriminalizálásáról. A törvényi tényállás csupán a Kriptotv. által meghatározott validálás megkerülésével nyújtott szolgáltatásokat említi. Bár a törvénymódosítás indoklása arra próbál utalni, hogy az elkövetés nem csupán a validálás elmaradásával, hanem az engedély nélküli szolgáltatásnyújtással is megvalósulhat, a megfogalmazás jelentősen megnehezíti a helyes értelmezést és alkalmazást.
Felhasználói büntetőjogi felelősség és lehetséges következmények
A kriptoeszközökkel való visszaélés kapcsán a jogszabályok világosan megfogalmazzák, hogy büntethető az a magánszemély vagy jogi személy, aki jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást vesz igénybe, különösen, ha ennek következményeként jelentős értékű kriptoeszközt pénzre vagy más kriptoeszközre vált. A Büntető Törvénykönyv (Btk.) értelmében tehát az ilyen felhasználók tettei önálló bűncselekményt képeznek, függetlenül attól, hogy más jogsértést elkövetnek-e vagy sem. A pénzügyi szektorban meglehetősen szokatlan, hogy egy szolgáltatás igénybevétele önállóan bűncselekményt valósítson meg, ami fogyasztóvédelmi szempontból is aggasztó. Felmerül a kérdés, hogy miként kerülhet egy felhasználó abba a helyzetbe, hogy folyamatosan ellenőriznie kell a szolgáltatók jogosultságát, akár egy-egy tranzakció esetén is. Bár a megfelelő MiCA engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók elméletileg szabadon végezhetik tevékenységüket az Unió területén, a magyar jogi keretek között mégis úgy tűnik, hogy a szükséges validálási kötelezettségek hiányában ez nem elegendő a jogszerű szolgáltatásnyújtáshoz. Előfordulhat, hogy egy uniós szinten engedélyezett, de a magyar szabályozással nem összhangban működő szolgáltató által kínált lehetőségek igénybevétele jogellenesnek számít, ami büntetőjogi következményekkel járhat a felhasználók számára. Ez a helyzet ellentmond a MiCA célkitűzéseinek, amelyek az egységes szabályozás megvalósítására irányulnak a tagállamokban.
A jövő ismeretlen vizein evezve gyakran szembesülünk olyan érzésekkel, mint a bizonytalanság és a várakozás. Ezek az érzelmek, mint két oldala egy érmének, folyamatosan formálják döntéseinket és cselekedeteinket. Míg a várakozások reményt és lehetőségeket hordoznak, addig a bizonytalanság néha gátat vet a bátorságunknak. Ahogy a napfény és az árnyék váltakozik, úgy ezek az érzések is együtt élnek bennünk, és arra ösztönöznek, hogy felfedezzük a jövő rejtett kincseit, még akkor is, ha az út néha ködösnek tűnik. Az élet telis-tele van meglepetésekkel, és a legfontosabb az, hogy nyitott szívvel és elmével lépjünk előre a felfedezésre.
"Miközben a Bitcoin árfolyama történelmi csúcsokat ér el, az Egyesült Államok elnöke pedig a nemrég írta alá a dollár dominanciáját erősíteni kívánó stablecoin törvényt és sorra érkeznek a hírek a MiCA engedélyek megszerzéséről más tagállamokban, a magyarországi kriptoeszköz-szolgáltatók és -felhasználók feszülten figyelik a hazai piac lépéseit és reménykedve várják a változások értelmezését segítő további fejleményeket a szabályozók oldaláról" - zárja az Oppenheim szakértője.
