Fokozottan veszélyes ragadozó faj jelent meg hazánk területén, melyet korábban már kihaltnak könyveltek el. A jelenségről részletes videót is készítettünk.

A nádi farkas, más néven aranysakál, a 1940-es években Magyarországon eltűntnek számított, de a 1990-es években újra felbukkant. Azóta robbanásszerű terjedésnek indult, és mára az ország területének 86%-án megtalálható. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatásai alapján az éves populáció növekedése körülbelül 40%-ra tehető, bár az utóbbi időszakban jelei mutatkoznak a lassulásnak.

Filó Gábor, a Hangonyi Zöldmező Vadásztársaság elnöke a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Hírportálnak nyilatkozva kiemelte, hogy az utóbbi időszakban a vadászok egyre gyakrabban találkoznak aranysakálokkal. Ez a faj kártékony ragadozó, és a rókáknál, valamint más hasonló állatoknál is sokkal óvatosabb természetű.

Az aranysakál egyik figyelemre méltó sajátossága, hogy rendkívül érzékeny az emberi arckifejezésekre. Vadászati szempontból ez komoly kihívás elé állítja a vadászokat: ha nem öltöznek megfelelően, például arcfestéssel vagy teljes terepszínű öltözetben, a sakál akár messziről is kiszúrhatja őket, így elkerülve a rájuk leselkedő veszélyt. Ezért fontos, hogy a vadászok alaposan átgondolják öltözködésüket és taktikájukat, hogy sikeresen megközelíthessék ezt a ravasz és éber ragadozót.

mint egy rókát vagy más ragadozót.

A sakálok rendkívül területvédő állatok, akik nem hajlandók osztozni a birodalmukon más sakálokkal. Folyamatosan olyan helyeket keresnek, ahol ők lehetnek a domináns ragadozók. Ez a magatartás azt eredményezi, hogy ha egy aranysakál letelepszik egy adott területen, akkor valószínűtlen, hogy más egyedek hosszú távon megélnek ott.

Az aranysakál rendkívül sokoldalú ragadozó, aki nem válogat a prédájában: a legkisebb kisemlősöktől egészen a nagyobb vadak fiatal példányain keresztül akár háziállatokra is vadászik.

Különösen aggasztó jelenség, hogy képes elejteni a szarvasgidákat, ami a szarvasállomány drámai csökkenését idézi elő azon a területen, ahol megjelenik.

A sakálok populációjának folyamatos növekedése és a vadászat során felmerülő kihívások miatt Magyarországon az év minden időszakában lehetőség van ezekre a vadállatokra vadászni. A vadászok évente több mint 12 ezer sakált ejtenek el, ám a szakértők becslései szerint az országban akár 60 ezer egyed is élhet.

A kutatók megállapítása szerint az aranysakál elterjedésének hátterében több tényező áll:

Bár az utóbbi években az állomány növekedése mintha megállt volna, az aranysakál mára Magyarország egyik legfontosabb ragadozó fajává vált.