A szakértő szavai szerint a parajdi sóbánya sorsa megpecsételődött: a bezárás elkerülhetetlen. Fedezd fel a legfrissebb képeket a bányáról, és tudd meg, milyen hatással van ez a környékre! - Pénzcentrum

Az erdélyi Parajd híres sóbányája évtizedek óta vonzza a turistákat és a gyógyulni vágyókat, azonban 2025 májusában váratlanul drámai fordulat következett be. A területet sújtó heves esőzések következtében a közeli Korond-patak vize kritikusan megemelkedett, és április 18-a óta fokozatosan beszivárgott a bányába. Május elején azonban a helyzet súlyosbodott: olyan mértékű árvíz tört be, hogy a hatóságok kénytelenek voltak lezárni a bányát és a látogatóközpontot, ezzel megállítva az életet a településen. A bányában felhalmozódott sólé miatt a szerkezet instabillá vált, és a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a katasztrófa elkerülhetetlennek tűnik, és bármikor bekövetkezhet. Az ilyen események nem csupán a bányára, hanem a környező térségre is drámai hatással lehetnek, felvetve a kérdést, hogy milyen következményekkel járna, ha a bánya beomlana. Parajd sorsa most egy új, kiszámíthatatlan kihívás elé került, amely mind a helyiek, mind a látogatók számára aggasztó.

Az Erdély TV #24plusz című műsorának október 28-i adásában dr. Deák György, az Országos Környezetvédelmi Kutató és Fejlesztő Intézet vezetője nyíltan beszélt arról, hogy a helyzet immár visszafordíthatatlan. Elmondása szerint a Korond-patak elvezetése nélkül továbbra is fennáll a veszély, hogy a sóbánya bármikor beszakad. A szakember már korábban is figyelmeztetett: a víz beáramlása és a 4-6 millió köbméternyi sóoldat hatalmas terhet ró a bányára, amelyet jelenleg sem monitoring-, sem riasztórendszer nem ellenőriz.

"Most már azt hittem, hogy meg lehet még menteni valamit a parajdi sóbányából, de ez a lehetőség már nem létezik. A probléma az, hogy ez be fog szakadni - vagy így, vagy úgy. A kérdés most az, ha beszakad, és a sólé kiömlik, akkor mi történik? Mennyi sólé jön ki? Ezt meg kell érteni, ki kell számolni. Nem akarok vészhelyzetet hangoztatni, de ez egy komoly veszély" - fogalmazott Deák György a műsorban.

A kutató véleménye szerint a helyzetet tovább bonyolítja, hogy senki sem képes meghatározni, mikor következhet be az omlás, mivel a szükséges mérő- és figyelőrendszer hiányzik. Említette, hogy más bányák tapasztalatai azt mutatják, hogy már kisebb mennyiségű sólé is súlyos beomlásokat idézett elő, így a parajdi bánya esetében is érdemes ezzel a lehetséges forgatókönyvvel számolni.

A Maszol.ro információi szerint a bánya védelmét célzó beruházási terv előrehaladott állapotban van, ám a kivitelezéshez nincs meg a szükséges finanszírozás. A dokumentumok ideiglenes tározók létrehozását és a Korond-patak elterelését tartalmazzák, de ezek a munkálatok még nem kezdődtek el. Dr. Deák György szerint ugyanakkor nem fejlesztésekre, hanem azonnali vészhelyzeti beavatkozásra lenne szükség: "Előbb a veszélyt kell kezelni, csak azután lehet fejlesztésekről beszélni."

A szakember nem lát reális esélyt arra sem, hogy új kitermelési részleget nyissanak a térségben. Bár korábban felmerült az Erzsébet-bánya újjáépítése mint lehetséges megoldás, Deák szerint a jelenlegi állapotban ez is kockázatos és pénzügyileg kivitelezhetetlen.