Brazíliában is felfedeztek koronavírusos denevéreket, ami arra utal, hogy nem csupán Ázsia jelenthet potenciális veszélyforrást.

Brazíliában denevérekben egy új koronavírust azonosítottak, amely genetikai jellemzőit tekintve hasonlóságot mutat a Covid-19 és a MERS vírusokkal. Eddig hasonló vírusokat már találtak denevérekben Ázsiában, Afrikában és a Közel-Keleten, azonban a nyugati féltekén ilyen felfedezésre még nem került sor. Ez a felfedezés újabb okot ad arra, hogy fokozott figyelemmel kísérjük a denevérek által terjesztett vírusokat, amelyek potenciálisan más fajokra is átterjedhetnek.

A legfrissebb kutatás az Oszakai Egyetem, a São Paulo-i Egyetem, a Madison-Wisconsin Egyetem és számos nemzetközi laboratórium közös erőfeszítése révén készült el, és az eredményeket a múlt héten előzetes kiadásban tették közzé. A tanulmány eredményei alapján...

Az új vírust egy Latin-Amerika számos területén honos bajuszos denevérfajban azonosították. Valószínű, hogy ez a kórokozó már hosszú idő óta észrevétlenül terjed, mivel a régióban a mintavételi lehetőségek erősen korlátozottak. Koszuke Takada, a kutatás vezetője megjegyezte, hogy a brazíliai felfedezés "bizonyítékot szolgáltat arra, hogy különböző vírusvariánsok esetében hasonló molekuláris jellemzők függetlenül is megjelenhetnek, a természetes evolúciós folyamatok hatására."

Stuart Neil professzor, a King's College London fertőző betegségek tanszékének vezetője szerint nem ez az első alkalom, hogy a tudósok a világjárvány óta a Sars-Cov-2-hez hasonló, ún. furin-hasítóhelyet találtak, amely nagyban segíti a vírus terjedését. "Nagyon kevés ismeretünk van azokról a szelekciós nyomásokról, amelyek elősegítik a furin-hasítóhelyek evolúcióját denevérekben vagy fajok közötti átvitel után. De ez a tanulmány megerősíti, hogy ezek nem ritkák" - mondta.

"Ez a tanulmány rávilágít arra, hogy az új kórokozók megjelenésének lehetősége globálisan kiterjedt, beleértve a kevésbé mintavételezett régiókat is, mint például Dél-Amerika" - mondta a kutatásvezető Takada. "Azonban a kimutatás nem egyenlő a veszéllyel - a valódi kockázat ökológiai és emberi tényezőktől függ, például attól, hogy az emberek milyen gyakran kerülnek kapcsolatba fertőzött vadon élő állatokkal. Ha bővítjük ismereteinket a vírusok sokféleségéről ezekben a régiókban, javíthatjuk a korai figyelmeztető rendszereket". (Bloomberg, Telegraph)